Munkavállaló kiléptetése

A munkáltatói igazolás kiadása jelenleg nem kötelező, vagy legalábbis nem szabályozott. Azonban mind a munkáltató mind a munkavállaló érdeke azt kívánja, hogy mégis elkészüljön. A munkavállaló rendelkezni fog egy hivatalos okmánnyal a munkáltatónál eltöltött idejéről, a munkáltató pedig mindent megtett annak érdekében, hogy a kilépés a lehető legtisztábban, mindenre kiterjedő pontossággal menjen végbe. 

A kiadott igazolásnak célszerű/ajánlott tartalmazni a következőket:
1. munkáltató adatai: (cégnév, székhely, telefonszám, adószám)
2. munkavállaló személyi adatai (név, leánykori név, anyja neve, születési hely, év, hónap, nap),
3. a munkavállaló TAJ száma, adóazonosító jele,
4. a munkáltatónál munkaviszonyban töltött idő tartama,
5. munkavállaló magánnyugdíj-pénztári tagságra vonatkozó adatai.

Természetesen egyéb adatok is megadhatók a nyomtatványon, de ennek igazából akkora jelentősége már nincs. Rá szokott kerülni pl. a tárgyévben a kilépés napjáig kiadott betegszabadság, ami egy régi szokás következménye. 2013. január 1. előtt ugyanis a korábbi munkaviszonyokban igénybe vett tárgyévi betegszabadságot az év közben kezdődött új munkaviszonyban járó betegszabadság számításánál figyelembe kellett venni. Ezt a szabályozást az Mt. nem tartalmazza, a bérprogramok, illetve a munkáltatói igazolás tartalmi ajánlásainak nagy része viszont igen. 

A korábbi években viszont a munkáltatói igazoláson szerepelt a tartozásigazolás is, amelynek kiadása kötelező. A jogszabályok nem határozzák meg ezeknek az igazolásoknak a kötelező formáját, így ez az adat szintén rákerülhet akár a munkáltatói igazolásra is.
 

A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvényben (a továbbiakban: Tbj.) meghatározottak szerint a biztosítás – amennyiben e törvény eltérően nem rendelkezik – az ennek alapját képező jogviszony kezdetétől annak megszűnéséig áll fenn (Tbj. 8. §). A jogszabálynak megfelelően – munkaviszony esetén – a munkaviszony kezdetétől annak megszűnéséig, megszüntetéséig a munkavállalók biztosítási jogviszonyban állnak.
 

Ez azért fontos, mert most elő kell venni a munkavállaló gondosan őrizgetett tb. kiskönyvét (Igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról), amelybe tehát nem a munkaviszony, hanem a biztosítási jogviszony megszűnésének dátumát kell bejegyezni. Még szerencse, hogy ez a kettő az esetek nagy részében egybeesik. 

A foglalkoztató tehát a biztosítási jogviszony megszűnésekor a tb. kiskönyvbe bejegyzi a megszűnést, és a biztosítottnak a biztosítási jogviszony megszűnésének napján átadja, aki az átvételt igazolja [217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról (Ebtv. vhr.) 37. § (1) bekezdés].
 
 

A fentiek alapján az Mt. általi – az igazolások kiadására előírt – határidőtől eltérően az Igazolványt a munkaviszony megszűnésének napján kell kiadni!!

Ha a magánszemély munkaviszonya év közben megszűnik, a munkáltató az adóévben általa kifizetett jövedelemről és a levont adóelőlegekről szóló bizonylatot (igazolást, adatlapot) a munkaviszony megszűnésének időpontjában köteles a magánszemély részére kiadni. Az igazolásnak göngyölítve tartalmaznia kell az adóéven belüli előző munkáltatók által közölt adatokat is.

Az igazolást két példányban kell elkészíteni, melyet ki kell állítani a magánszemély nyugdíjazása vagy halála esetén is. Utóbbi esetben ezt a vele közös háztartásban élő hozzátartozó, illetve ennek hiányában örököse részére szükséges kiadni. 
A másodpéldány minden esetben az azt kiállító munkáltatónál marad, melyen a munkavállaló (tag) aláírásával igazolja az Adatlap eredeti példányának átvételét.

Az Adatlap az Általános Nyomtatványkitöltőben  a www.nav.gov.hu → Nyomtatványkitöltő programok → Nyomtatványkitöltő programok → Programok részletes keresése → Adatlap 2022 útvonalon megtalálható. Az oldalon egyébként megtalálhatók a korábbi évekre vonatkozó Adatlapok is.

A kitöltött adatlapot a NAV részére nem kell megküldeni!

A NAV nyomtatvány használata nem kötelező, a legtöbb bérprogram képes előállítani ezt a dokumentumot is.  

A járulékigazolás kiadását a Tbj.  75. § (2) bekezdése írja elő. 

A foglalkoztató a jövedelemigazoláshoz csatoltan a tárgyévet követő év január 31. napjáig köteles a nyilvántartás adataival egyező igazolást kiadni a biztosított részére a tárgyévben fennállt biztosítási idő kezdetének és végének időpontjáról, a tárgyévre, illetve a tárgyévtől eltérő időre levont járulékok összegéről, valamint az egyes járulékokból érvényesített családi járulékkedvezményről. A biztosítással járó jogviszony év közben történő megszűnése esetén az igazolást soron kívül kell kiadni.

A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) alapján a munkáltató a munkaviszony megszűnésekor köteles az adós részére olyan igazolást (a továbbiakban: tartozásigazolás) kiállítani, amely feltünteti, hogy a munkabérből milyen tartozásokat, milyen határozat vagy jogszabály alapján, kinek a részére kell levonni. 

Az igazolást a munkavállaló részére abban az esetben is ki kell adni, ha tartozása nincs [Vht. 78. § (1)–(2) bekezdés].

A jogszabály alapján a tartozásigazolást a munkaviszony megszűnésekor köteles a munkáltató kiállítani.
 

A 34/2009. (XII. 30.) SZMM rendelet határozza meg többek között az álláskeresési járadékra, valamint az álláskeresési segélyre való jogosultság, továbbá ezen ellátások összegének megállapításához szükséges adatok nyilvántartásához kiállítandó igazolólap tartalmát, valamint a kiadásának határidejét. 

Az igazolólap tartalmazza:
•    a munkaadó adatait: nevét, címét, adószámát és TEÁOR számát,
•    a munkavállaló adatait: nevét, születési nevét, anyja nevét, születési helyét és idejét, a TAJ számát, lakóhelyét, tartózkodási helyét,
•    a munkavállalónak az Flt. 58. § (5) bekezdés a) pontja szerinti munkaviszonyára vonatkozó adatait:
- munkakör (FEOR szerinti besorolásban),
- munkaviszony kezdete és vége,
- a munkaviszony megszűnésének időpontját megelőző négy naptári negyedév kezdő napja (az időszak kezdete),
- a munkaviszony megszűnésének időpontját megelőző négy naptári negyedév kezdő napjától számított négy naptári negyedévben elért munkaerőpiaci járulékalap összege forintban, valamint azon hónapoknak a száma, amelyekben a munkavállalónak volt járulékalapja (az érintett hónapok száma),
- a munkaviszony fennállása alatt az utolsó, legalább hat hónapig betöltött munkakör (FEOR szerinti besorolásban),
- a munkaviszony időtartama alatt igénybe vett 30 napot meghaladó mértékű fizetés nélküli szabadság(ok) időtartama,
- a jogviszony Flt. 58. § (6) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti megszűnése, megszüntetése,
- a munkaviszonyként felsorolt jogviszonyokra a megszűnésekor, megszüntetésekor irányadó, szerződésben megállapított alapbér, illetmény vagy díjazás összege.

A rendelet 1. § (2) bekezdése alapján az igazolólap egy példányát a munkavállalónak az utolsó munkában töltött napon ki kell adni, a másik példányát pedig a munkaadónak öt évig meg kell őrizni.

A fent leírtak szerint az Mt. általi – az igazolások kiadására előírt – határidőtől eltérően az igazoló lapot az utolsó munkában töltött napon kell kiadni.