Komoly, és talán biztató, jövő előtt a falugondnoki szolgálat

A szociális törvény nemrég elfogadott módosítása alapján 2026-tól a falugondnoki szolgálat már 1500 fő alatti  településeken is működtethető. Bővülhet tehát azon falvak köre, amelyekben elérhetővé válik a szociális ellátórendszer alapellátásai közé tartozó, gyakorlatilag alacsonyküszöbűként működő szolgáltatás. A tanyagondnoki szolgálat továbbra is változatlanul működtethető a kül-vagy belterületi lakott helyek ellátása érdekében, amennyiben a település falugondnoki szolgálatot nem tart fenn.

Szociális biztonság, esélyegyenlőség, vidékmegtartás 

Az első, minisztérium által támogatott falugondnoki szolgálatok 1991-ben jöttek létre Somogy és Baranya megyében, lényegében meghívásos pályázat alapján. A következő években már több megye is pályázhatott falugondnoki szolgálat működtetésére. Igaz, hogy a falugondnoki szolgálatot „nem kötelező feladatként” már az 1993-as Szociális Törvény említi, de a szolgáltatás lényegében szabályozatlanul működött, a helyi igények és a falugondnok képességei alapján. Az állam a működéshez anyagi támogatást nem tudott nyújtani, esetleg év végén egy kis maradványpénzt osztott szét, és eszközpályázatot indított be.
 A támogatási szerződések tartalmaztak ugyan megkötéseket a tevékenység végzésére vonatkozóan, azonban csak később, 1999-től alakultak ki a falugondnokságokat szabályozó jogi keretek, amelyeknek betartása szükséges a normatív támogatás elnyeréséhez.

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szoctv.) 60. § (1) bekezdése fogalmazza meg a falu- és tanyagondnoki szolgáltatás célját, ami a falvak és a külterületi vagy egyéb belterületi, valamint a tanyasi lakott helyek intézményhiányából és a közösségi közlekedés nehézségéből eredő hátrányainak enyhítése, az alapvető szükségletek kielégítését segítő szolgáltatásokhoz, közszolgáltatáshoz, valamint egyes alapszolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása, továbbá az egyéni, közösségi szintű szükségletek teljesítésének segítése.
A már említett jogszabálymódosítás is alátámasztja: jelentős és egyre növekvő igény van a helyben nyújtott szociális szolgáltatásokra.  Mindez érthető, ha megvizsgáljuk a kistelepülések lakosságának korfáját vagy éppen infrastrukturális lehetőségeit. A falu- és tanyagondnoki szolgáltatás nem csupán egy szociális szolgáltatás, hanem kapcsolat egyén, közösség és társadalom között.  Lehetőséget ad a kistelepülések számára, hogy biztosítsák az alapvető szükségletek kielégítését,  segítő szolgáltatásokhoz, közszolgáltatáshoz, valamint egyes alapszolgáltatásokhoz való hozzáférést, továbbá  segítséget nyújtsanak a kistelepüléseken élők egyéni- és közösségi szükségleteinek kielégítéséhez. 
 A falugondnoki szolgálat fenntartása nem kötelező önkormányzati feladat, a települési önkormányzat tehát dönthet a szolgáltatás indítása mellett. A szolgáltatás ugyanakkor nemcsak önkormányzati fenntartásban működhet (pl. egyház, civil szervezet). Ebben az esetben a szolgáltatás fenntartójának nem kell ellátási szerződést kötnie az önkormányzattal. Függetlenül attól, hogy önkormányzat vagy egyéb fenntartó működteti, a szolgálat alapja és legfontosabb kritériuma a helyismeret: a falugondnok nem egy hivatalnok, nem csak-egy-egy speciális állapotban, élethelyzetben, vagy életszakaszban lévő személy számára nyújt szolgáltatást, hanem számontartja az ellátási terület teljes lakosságát, éppen ezért bárki fordulhat hozzá segítségkéréssel. Van, aki rendszeresen igénybe veszi a szolgáltatást, van, aki csak eseti jelleggel, egy-egy ügy intézése, speciális probléma megoldás során. Fontos kiemelni, hogy a szolgáltatást térítésmentesen kell biztosítani, így valóban bárki számára hozzáférhető szociális ellátásról van szó. 

Milyen feladatokat lát el a falu- és tanyagondnok? 

A  személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I.7) SZCSM rendelet szabályozza a szolgálat feladatainak körét és a működés feltételeit. A feladatok igen széleskörűek, így a legfontosabbak: az étkeztetésben, a házi segítségnyújtásban, valamint az információk szolgáltatásában való közreműködés (pl.: egyes ellátásokhoz való hozzáférés, jogosultságok kapcsán), szállítási feladatok (orvosi rendelőbe, egyéb egészségügyi szolgáltatóhoz, óvodába, iskolába, illetve ezekkel kapcsolatos programokra szállítás), gyógyszerek kiváltásában, gyógyászati segédeszközök beszerzésében való segítségnyújtás. Emellett az önkormányzat rendeletében a jogszabályban meghatározott kiegészítő feladatok ellátását is lehetővé teheti, így például közösségi, művelődési, sport- és szabadidős tevékenységek szervezésében, segítésében, egyéb lakossági szolgáltatások nyújtásában való közreműködést. Emellett az önkormányzat bizonyos saját feladatainak ellátásához is igénybe veheti a falugondnok segítségét, így például megbízhatja az önkormányzati intézményekbe történő ételszállítás végzésére vagy önkormányzati információk közvetítésére.
Jól látható, hogy a szállítás, az infrastrukturális feladatok ellátása a falugondnok egyik alapvető feladata. Ehhez nélkülözhetetlen egy megfelelő gépjármű. Bár a jogszabály a támogató szolgálat esetében határoz meg konkrét követelményeket erre vonatkozóan, ebben az esetben is hasznos lehet, ha a jármű n szállítható kerekesszékes személy, illetve alkalmas a mozgásában korlátozott személy biztonságos szállítására. A felhasználás során különös figyelmet igényel a gyermekkorúak, idősek, betegek szállítása. 

A szolgálat működésének feltételei 

A falu- és tanyagondnoki szolgálat gyakorlatilag alacsonyküszöbű szolgáltatásként működik, az igénybevétel egyetlen kritériuma, hogy az adott személy a szolgáltatás lehatárolt ellátási területén tartózkodjon életvitelszerűen. Az ellátás jellegéből adódóan a jogalkotói törekvés az volt, hogy lehetőségek szerint minimalizálja a tárgyi feltételeket, ésszerű személyi kritériumokat határozzon meg, illetve csak a szükséges adminisztrációt követelje meg. 
Ha a falugondnoki szolgálat feladatait más intézmény keretében látja el, az intézményben biztosítani kell a falugondnoki szolgálat önálló szakmai egységként történő működtetését. Ebben az esetben az intézmény alapító okirata tartalmazza a falugondnoki szolgálat feladatainak ellátását is. 
Ami nélkül biztosan nem kezdhető el a szolgálat működése, az a szolgáltatói nyilvántartásba (MÜKENG) történő bejegyzés. Azonban nem ez az egyetlen nyilvántartás, amelyben szerepelni kell ahhoz, hogy valaki a tevékenységet végezhesse.  A munkáltató köteles bejelenteni a  leendő munkavállalót a személyes gondoskodást végző személyek adatainak működési nyilvántartásáról szóló 8/2000. (VIII. 4.) SZCSM rendeletben szabályozott nyilvántartásba. A működési nyilvántartást a Slachta Margit Nemzeti Szociálpolitikai Intézet vezeti, és bár nem közhiteles hatósági nyilvántartásról van szó, mégis fontos jogosultságok köthetőek a bejegyzéshez. Munkakörhöz kötött és kötelező továbbképzésekre jelentkezni ugyanis csak azok a falu- és tanyagondnokok tudnak, akik végleges regisztrációval rendelkeznek az Online Jelentkeztetési és Képzésszervezési Felületen (OJKF) (https://ojkf.szgyf.gov.hu/), melynek feltétele, hogy a továbbképzésre jelentkező szerepeljen a működési nyilvántartásban.
Az SZCSM rendelet 5. § (1) bekezdése sorolja fel az alapvető követelményeket: eszerint a falugondnoknak mint egyszemélyes szociális szolgáltatónak rendelkeznie kell a szolgáltatói nyilvántartásba történő bejegyzéssel, a szolgálat alapító okiratával (ha a szociális szolgáltató költségvetési szerv), szakmai programmal, munkaköri leírással,  munkavédelmi és a gépjármű használati szabályzattal. Tehát az egyszemélyes szolgálatnak nem kell külön szervezeti és működési szabályzattal rendelkeznie, de a szolgálat működésére vonatkozó előírások az önkormányzati (a fenntartói) szervezeti és működési szabályzat részét kell, hogy képezzék. 
A tevékenység nyújtásához Szakmai program készítése szükséges, az SZCSM rendelet előírásai alapján. A programnak tartalmaznia kell a szolgáltatás célját, így különösen a megvalósítani kívánt program konkrét bemutatását, a létrejövő kapacitások, a nyújtott szolgáltatáselemek, tevékenységek leírását, a más intézményekkel történő együttműködés módját,  az ellátandó célcsoport megnevezését és azt, hogy a fenntartó az alap szolgáltatási elemek közül melyeket biztosítja, Emellett meg kell határozni az ellátás igénybevételének, valamint a szolgáltatásról szóló tájékoztatás helyi módját.

Adminisztrációs kötelezettségek

Az adminisztráció terén is könnyítéseket tapasztalhatunk: nem szükséges ellátási szerződést kötni az ellátottal, elegendő a napi tevékenység dokumentálása a szociálpolitikáért felelős miniszter által meghatározott, a Szociális Ágazati Portálon közzétett tevékenységnaplóban. A szolgálat igénybevevőire vonatkozóan nem áll fenn a KENYSZI-be történő jelentési kötelezettség.
Utoljára 2022. áprilisában változott a falu- és tanyagondnoki tevékenységnapló, ekkortól él az a szabály, hogy a szolgáltatást igénybe vevők aláírástól a továbbiakban nem lehet a fenntartó döntése alapján eltekinteni. A tevékenység napló kitöltési útmutatója szerint: amennyiben a szolgáltatás nyújtása rendszeresen, ugyanazon személyi kör részére történik (pl. naponta iskolások iskolába szállítása, vagy hetente gyógyszer felíratása, recept kiváltása), a szolgáltatást rendszeresen igénybevevőkről külön lista készíthető, melyet a szolgáltatás minden ismétlődésekor szükségtelen újra elkészíteni. Ilyen esetben az adott napon a szolgáltatást igénybevevőket csupán a szolgáltatást igénybevevők számánál kell feltüntetni. A konkrét személyek nevét az egyes szolgáltatási alkalmakkor ebben az esetben sem az adatlapon, sem a külön vezetett listán nem kell feltüntetni. A szolgáltatást rendszeresen igénybevevők listáján fel kell tüntetni, hogy az adott személy mely időszakban, mikortól meddig volt rendszeres igénybevevője a szolgáltatásnak.
 A szolgáltatáshoz használt gépjármű menetlevelén fel kell tüntetni, hogy a gépjárművet a falugondnoki szolgáltatás ellátásához veszik igénybe. Itt jegyezzük meg, hogy  egy tavaly nyáron elfogadott módosítás alapján – hasonlóan a támogató szolgáltatást nyújtó szociális szolgáltatókhoz – a falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatást nyújtó is jogosult parkolási igazolvány igénylésére. Ételszállítás az ÁNTSZ által előírt feltételek között végezhető, tehát szükség van a tevékenységhez ÁNTSZ engedélyre. Az ételszállítást végző falugondnoknak rendelkeznie kell "Egészségügyi Nyilatkozat és Vizsgálati Adatok" című könyvvel, illetve amennyiben alkalmazottként dolgozik, érvényes munkaköri alkalmassági orvosi vizsgálattal is. 

Személyi feltételek, képzési és továbbképzési kötelezettség

A jogviszony jellege szerint lehet közalkalmazotti vagy munkajogviszony, a foglalkoztató szerv jellegétől függően (önkormányzat vagy nem állami, egyházi munkáltató). Ennél a résznél is fontos kiemelni: a falugondnok nem hivatalnok és nem feltétlenül szociális szakember. A munkakörben nem elvárás a szakirányú végzettség, a falugondnok és tanyagondnok esetén a minimum képesítési előírás a befejezett nyolc általános iskola. A szükséges ismeretek, kompetenciák az alapképzés, illetve a továbbképzések során megszerezhetőek. A legfontosabb szempont a feladat bizalmi jellege, illetve a megfelelő helyismeret megléte, ám a munkába állást követően 1 éven belül egy munkakörhöz kötött 170 órás képzés elvégzése kötelező feltétel. A képzés célja a falu- és tanyagondnokok felkészítése a kistelepüléseken, tanyákon végzendő alapfokú szociális szolgáltató feladatok ellátására; a hivatalokkal, intézményekkel, szervezetekkel való kapcsolattartásra; a rászorulóknak megfelelő segítségnyújtásra; emberi kapcsolatok ápolására a település lakosaival, rászorulóival a hagyományok, az összefogás erősítésére, a közösségi alkalmak megteremtésére.
A falugondnokok számára kötelező továbbképzés célja a szakmai tudás frissítése és bővítése, valamint a szolgálat hatékonyságának növelése a személyes gondoskodást végző személyek továbbképzéséről és a szociális szakvizsgáról szóló 9/2000. (VII. 4.) SZCSM rendelet alapján. A továbbképzési kötelezettséget négyéves továbbképzési időszak alatt kell teljesíteni, ami azt jelenti, hogy ezen időtartam alatt minősített továbbképzésen való részvétellel 60 pontot kell megszerezni. A továbbképzés témái lehetnek például a falugondnoki szolgálat jogszabályai, a biztonságos munkavégzés, a kommunikáció, a konfliktuskezelés, az elsősegély, a modern technológia használata, vagy más, a falugondnoki munkához kapcsolódó témák. A már említett OJKF rendszeren keresztül lehet jelentkezni a továbbképzésekre, mely szolgáltatásainak igénybevételéhez első lépésben be kell regisztrálni a munkáltatót (fenntartót), majd sikeres szervezeti regisztráció után kezdhető el a falu- és tanyagondnokok regisztrációja. Ennek feltétele a szintén korábban említett működési nyilvántartásba történő bejegyzés, a működési nyilvántartási szám megléte, valamint, hogy a falu- és tanyagondnok rendelkezzen önálló e-mail címmel.
A falugondnoki szolgálat továbbképzési tervét az önkormányzat készíti és hagyja jóvá, egyéb foglalkoztató esetében a szolgálat fenntartója. A továbbképzési terv tartalmazza a tárgyévben továbbképzésben részt vevők várható számát, munkakörük és a várható távolléti idő feltüntetésével, a továbbképzésben részt vevők helyettesítésére vonatkozó tervet, a továbbképzésre fordítható források megjelölését és felosztását, a továbbképzési kötelezettségüket teljesítők számát. A munkáltató köteles az éves továbbképzési tervben szereplő munkavállaló számára a továbbképzésen való részvétel idejére munkaidő-kedvezményt biztosítani, erre az időre távolléti díjat fizetni, a továbbképzés részvételi díját viselni. 
Merre tovább? 
Az EFOP-5.2.2-17-2017-00004 „Falugondnokság határok nélkül – A falugondnoki szolgáltatás megújításának lehetőségei hálózati együttműködések által” európai uniós forrásból támogatott program egyik fő célkitűzése volt a falugondnoki szolgálat megreformálása. Mindez a jó gyakorlatok gyűjtésén, a szomszédos országok tapasztalatainak megismerésén keresztül új lehetőségek felvázolását, kidolgozását célozta. 
A legfontosabb kérdés talán az, hogy az „egy személyes hadsereg” elegendő-e, illetve tud-e alkalmazkodni az egyre változó világhoz. Meg tud-e küzdeni olyan kihívásokkal, mint az online ügyintézés általánossá válása, az egyes, korábban helyi szinten ellátott feladatok koncentrációja és centralizációja, ezzel párhuzamosan a vidéki élet korábban fontos elemeinek, közösségi tereinek háttérbe szorulása vagy éppen megszűnése.
Talán soha olyan nagy szükség nem volt a helyben nyújtott segítségre, mint napjainkban. Az idős emberek magukra maradnak, közelben élő családtag híján rászorulnak a szervezett segítségnyújtásra. A házi segítségnyújtás mellett (ami költségtérítés ellenében nyújtott szolgáltatás), a falugondnok, illetve tanyagondnok tevékenysége lehet(ne) az egyik kapocs a társadalom és az egyén között. Közvetítő szerepe mellett indikátor-jellege is jelentős, hiszen elsőként szembesül azzal, ha valahol válság van, beavatkozás szükséges. Egy megfelelő ezközökkel ellátott falugondnok az élet számos területén segíteni tud. Kérdés, hogy vajon elvárható-e egyetlen embertől, hogy kisbuszt vezessen, fát aprítson, ételt szállítson és meg emellett vérnyomást is mérjen, online rendszereket használjon és még megfelelő szociális kompetenciákkal is rendelkezzen.

Egy biztos: a szolgálat sikere nagyban múlik a kiválasztott személy egyéni kvalitásain, valamint az adott település (vagy egyéb fenntartó) vezetésén, lehetőségein. Mindkét tényező esetében kulcsfontosságú a megfelelő ezközök és források biztosítása az állam részéről. 

Vonatkozó jogszabályok, szabályozók:

•    1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról
•    1/2000. (I.7) SZCSM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről 
•    9/2000. (VII. 4.) SZCSM rendelet a személyes gondoskodást végző személyek továbbképzéséről és a szociális szakvizsgáról 
•    81/2004. (IX. 18.) ESzCsM rendelet az egyes szociális szolgáltatásokat végzők képzéséről és vizsgakövetelményeiről
•    8/2000. (VIII. 4.) SZCSM rendelet a személyes gondoskodást végző személyek adatainak működési nyilvántartásáról 
•    Segédlet a falugondnoki és tanyagondnoki szolgálatok indításához és működéséhez
•    Gyakran ismételt kérdések (GYIK) a falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatáshoz
•    Tevékenységnapló a falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatáshoz (kitöltési útmutatóval)
•    A Slachta Margit Nemzeti Szociálpolitikai Intézet 2025. évi közleménye a falu- és tanyagondnoki képzésről és a képzésről a 81/2004. (IX. 18.) ESZCSM rendelet 3. § felhatalmazása alapján
•    EFOP-5.2.2-17-2017-00004 „Falugondnokság határok nélkül – A falugondnoki szolgáltatás megújításának lehetőségei hálózati együttműködések által”. Módszertani összegzés és ajánlás