Novemberi lapszámunkból megismerheti a látássérültek állami támogatásának eszközeit.

dr. Vető Marietta

A látássérült személyek állami támogatása

Október hónap a „látás hónapja”, október 15-e pedig a Fehér Bot Világnapja. A kiemelt időszak célja a közvélemény figyelmének felhívása a vakok és a gyengénlátók sajátos helyzetére, a társadalomba való beilleszkedésük jelentőségére. Áttekintettük, mire jogosult egy látássérült ma Magyarországon.

Elvesztett látás – megváltozott lehetőségek

Információink kb. 90%-át vizuális úton szerezzük, nem csoda, hogy csak nagyon nehezen tudjuk elképzelni, miként lehet kép, látvány, azaz látás nélkül létezni. Vannak, akik születésüktől, illetve kisgyermekkoruktól fogva nem látnak. A vezető ok esetükben a koraszülöttségből származó vakság, ezenkívül a különféle szembetegségek vezethetnek a látás részleges vagy teljes elvesztéséhez. Talán kevesen tudják, de a vak és  gyengénlátó emberek túlnyomó többsége felnőttként veszíti el látását. Az öregedéssel együtt járó látásromlás mellett a látás elvesztését okozhatja többek között a cukorbetegség szövődménye, a zöld hályog (glaucoma), emellett különböző sérülések és balesetek. 
A vak és gyengénlátó emberek élete a  számos technikai vívmány ellenére ma sem könnyű, ráadásul sok érintettnek felnőttkorban kell megtanulnia a látás nélküli életet. Az állam a fogyatékossággal élő személyekre vonatkozó védelem mellett is számos eszközzel, lehetőséggel segíti a látássérült személyeket, amely célja az önálló életvitel kialakítása és fejlesztése, valamint az állapotból adódó hátrányok csökkentése, kompenzálása.

Pénzbeli és természetbeni ellátások

Fogyatékossági támogatás – vakok személyi járadéka

A támogatás célja a súlyos fogyatékossággal élők rendszeres támogatása. A fogyatékossági támogatásban részesülők körét a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény határozza meg. A vakoknak (és más, súlyosan fogyatékos személyeknek) járó havi támogatás összege 2025-ben 36.341 Ft az alapösszegű támogatás, illetve 44.729 Ft, ha az önkiszolgálási képesség hiányzik vagy halmozottan fogyatékos a személy. A Magyar Államkincstár folyósítja a támogatást kérelem alapján, az erről szóló orvosi igazolás birtokában. 
A vakok személyi járadéka 2001. június 30-ig volt igényelhető, azt követően már nem lehet megállapítani, tehát kifutó ellátásról van szó. A vakok személyi járadékában részesülő személy fogyatékossági támogatásra csak akkor szerezhet jogosultságot, ha a vakok személyi járadékáról lemond. A vakok személyi járadékában részesülő személy  a járadék helyett állapotának vizsgálata nélkül kérheti a fogyatékossági támogatás megállapítását. Érdemes megvizsgálni, kiszámítani, hogy az adott személynek ez jobban megéri-e. A járadékot 2014-től a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvénynek a nyugellátások évenkénti rendszeres emelésére vonatkozó szabályai szerint, azzal megegyező mértékben emelni kell.

Közgyógyellátás

Ez a támogatási forma a gyógyszerek, a tb-támogatott gyógyászati segédeszközök és a gyógyászati ellátások  költségeihez járul hozzá. Bizonyos esetekben szociális rászorultság esetén, más esetekben méltányossági alapon, megint más esetekben alanyi jogon állapítható meg a jogosultság. Utóbbi eset áll fenn a magasabb összegű családi pótlékban részesülő gyermek esetében, tehát súlyos fogyatékosság esetén alanyi jogon jár az ellátás.  Egyéb esetekben a rászorultsági, illetve a méltányossági elv lehet megoldás. A keret havi maximális összege 12 ezer forint. Ha az ezer forintot a rendszeres gyógyszerköltség havonta nem éri el, nem állapítható meg egyéni gyógyszerkeret. Minden jogosult számára megállapítható azonban eseti keret, melynek az összege 6 ezer forint egy évre.

Adókedvezmény

A látássérült emberek személyi adókedvezményt kaphatnak, amely 2025-ben 14 000 Ft/ hónap adómegtakarítást jelenthet. A kedvezményt – a többi adókedvezményhez hasonlóan – a munkáltatónak benyújtott nyilatkozattal lehet érvényesíteni, illetve utólagosan is, önellenőrzéssel. Még mindig kevesen tudják, hogy bizonyos betegségek és fogyatékosságok esetén, így vakok részére is 2025-től emelt összegű, havi 14 500 forint, vagyis éves szinten 174 ezer forint adókedvezmény járhat. Az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmény igénybevétele szempontjából súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségekről szóló 335/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet melléklete felsorolja azokat a látási fogyatékosságokat, amelyek esetében  az emelt összegű adókedvezményre való jogosultság fennáll.

Segítség az utazásban

Utazási kedvezmények

2024. március 1-jétől a vak és más fogyatékossággal élő személyek, valamint kísérőik ingyenesen utazhatnak a helyi és helyközi közösségi közlekedésen Magyarországon. Ez a kedvezmény a korábbiakhoz képest lényeges változás, amely kiterjed a fogyatékossági támogatásban részesülőkre és más, jogszabályban meghatározott csoportokra is. A vak és más fogyatékossággal élő személyek kísérői, valamint a vakvezető kutyák szintén díjmentesen utazhatnak. Az érintett személyek a kedvezményre való jogosultságot – a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének arcképes igazolványával rendelkező látássérült személyek kivételével – a Magyar Államkincstár által kiadott hatósági igazolvánnyal igazolják.

Fehér bot, vakvezető kutya

Fehér botot orvosi rendelvényre írhatnak fel. A tb-re felírt bot 80%-os támogatással igényelhető a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőtől, a Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségétől (MVGYOSZ) segédeszközboltban lehet megvásárolni. Vakvezető kutya kiképzésével több civil szervezet is foglalkozik, igény esetében hozzájuk lehet fordulni. A kutya díjmentesen kerül a használatába, emellett részletes kiképzést biztosítanak a biztonságos tájékozódás és közlekedés elsajátítása érdekében. A fővárosi közlekedésben nagy segítség lehet a Futár távirányító, melynek segítségével a megállókban elhelyezett kijelzők felolvassák a képernyő tartalmát, vagyis a vakok, gyengénlátók önállóan informálódhatnak a járatok indulásáról. Az arra alkalmassá tett közlekedési lámpák gombnyomásra hangjelzéssel segítik a közlekedést, továbbá az M4-es metrómegállók mozgólépcsőinél is a megfelelő irányba vezeti a látássérülteket a készülék.  MVGYOSZ segédeszközboltjában és webáruházában megvásárolható az eszköz, melyet több kerület ingyenesen biztosít az érintett lakosainak.

Oktatási, kulturális és szociális lehetőségek

A vak és gyengénlátó tanulók részére speciális iskolák, illetve Egységes Gyógypedagógiai és Módszertani Intézmények nyújtanak az eltérő igényeknek megfelelő oktatási, fejlesztési szolgáltatásokat, valamint az ehhez szükséges eszközöket. Az  integrált oktatásban tanuló diákoknak a tankerület biztosítja a személyi segítőt, valamint a tanulást segítő eszközöket. Az MVGYOSZ több olyan szolgáltatást nyújt, amely szintén segítséget jelenthet az információkhoz, valamint a kultúrához való hozzáférésben. Így – többek között – Braille-eszközök és képernyőolvasó beszerzése kapcsán kérhetünk segítséget, ingyenes hangoskönyvtári szolgáltatást tartanak fenn, digitális tudástárat, könyvtárat, illetve folyóirat-olvasót, Braille-kottakészítést biztosítanak.
A Vakok Állami Intézete (VÁI) budapest állami fenntartású szociális intézmény, mely hat nagy telephelyen és két lakhatást biztosító ingatlanban nyújt a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény szerinti szociális szolgáltatásokat. Így nappali ellátást és bentlakásos ellátást is, ez utóbbi ellátási formában támogatott lakhatást, ápolást-gondozást nyújtó ellátást és rehabilitációs ellátást biztosít. Az Intézet elemi rehabilitációs szolgáltatással is foglalkozik, emellett fejlesztő foglalkoztatást működtet és foglalkozási rehabilitációval támogatja a munkaerőpiaci beilleszkedést.

Elemi rehabilitáció

A felnőtt korban látássérültté vált emberek életének megkönnyítését célozza az elemi rehabilitáció, amely folyamat a látássérült személyek önálló életvezetését és társadalmi beilleszkedését segíti olyan ismeretek és készségek tanításával, amelyek a megváltozott élethelyzetben is lehetővé teszik a független életvitelt és a foglalkozási rehabilitációt. 
Az elemi rehabilitáció lényege, hogy látásvesztést követően, a még működő vizuális funkciókra, illetve a látáson kívüli ingerekre támaszkodva olyan képességek és készségek fejlesztését, módszerek és technikák tanítását jelenti, mellyel a látássérült személy önálló életvitelt érhet el. Hazánkban több intézmény és szervezet nyújt elemi rehabilitációs szolgáltatást látássérült személyek részére a már említett VÁI mellett. A szolgáltatókat az állam támogatja, a LSER (Elemi rehabilitációs szolgáltatás látássérült személyek számára) program keretében pályázhatnak a szolgáltatás nyújtásának támogatására. 
A szolgáltatás igénybevétele a 16 év feletti látássérült személyeknek alanyi jogon jár, aki orvosi dokumentummal igazolni tudja állapotát, valamint azt, hogy ez az állapot tartós vagy végleges, és képes részt venni a folyamatban (nem áll pl. egyéb kezelés alatt). A jelentkezés után a rehabilitációs központ előzetes állapotfelmérést és egyéni fejlesztési tervet készít, majd megállapodás kötésére kerül sor a központ és a rehabilitációban részt vevő személy között. A szolgáltatók egy része bentlakásos formát is biztosít, ami előnyös lehet azoknak, akik az adott központtól távol élnek. 
A szolgáltatók az alábbiakban felsorolt szolgáltatási modulokat nyújtják a pályázatba bevont szakemberek kompetenciáinak megfelelően: rehabilitációs felmérés, rehabilitációs intervenció, funkcionális látásvizsgálat, látástréning, tájékozódás, közlekedésmindennapos tevékenységek és életvitelt segítő eszközök tanítása, kommunikációs és számítástechnikai eszközök használatának tanítása, adaptált gépírás oktatás, tapintható írás-olvasás tanítás, esetkezelés és klienskoordináció, pszichológiai szolgáltatás. Siketvak személyek ellátása esetén: funkcionális hallásvizsgálat, hallástréning, alternatív kommunikációs eszközök, módszerek használata Társult fogyatékosság esetén: sérülés-specifikus állapotfelmérés és módszertani tanácsadás. Érdemes tájékozódni az adott szervezet honlapján, hogy pontosan mely modulok és szolgáltatások érhetőek el nála. 

2025. január 1-én az NSZI keretein belül megalakult az elemi rehabilitációs szolgáltatásokat támogató módszertani központ, melyet a szolgáltatás nyújtását szabályozó 490/2020. (XI. 11.) Korm. rendelet is rögzít. A módszertani központ feladatai közé tartozik az elemi rehabilitációs központok munkájának összehangolása és hálózatba szervezése, továbbképzések kidolgozása és lebonyolítása, minőségbiztosítási eljárások és a szolgáltatás dokumentációs rendjének kidolgozása, a szolgáltatás nyújtásához szükséges személyi, tárgyi és szakmai feltételek betartásának évenkénti ellenőrzése, tanácsadás és információnyújtás biztosítása és nyilvántartás vezetése.

Megváltozott munkaképesség, foglalkozási rehabilitáció

A foglalkozási rehabilitáció célja az egészségkárosodott, fogyatékossággal vagy betegséggel élő emberek elhelyezkedésének és tartós munkavállalásának elősegítése a megmaradt képességeiknek megfelelő szinten. Ha valaki olyan egészségkárosodással vagy fogyatékossággal rendelkezik, amely jelentősen befolyásolja munkavégző képességét, esetleg egyáltalán nem is tud dolgozni, akkor a legkézenfekvőbb számára, ha átesik a hivatalos minősítési eljáráson. A folyamat (komplex minősítés) során a kérelmező egészségi állapota, a rehabilitálhatósága, a rehabilitáció lehetséges iránya, a rehabilitációs szükséglete, továbbá a rehabilitációhoz szükséges időtartam kerül megállapításra. 
A minősítési eljárás következtében  rehabilitációs ellátásra (vagy rokkantsági ellátásra)  való jogosultság állapítható meg, emellett az álláskeresés és a munkaerő-piaci elhelyezkedés lehetőségei és feltételei is javulnak. A kormányhivatalok foglalkozási rehabilitációs szolgáltatást biztosítanak, valamint munkaközvetítést végeznek, amelynek keretei között segítséget nyújtanak az elhelyezkedésben: akkreditált munkáltató felé, illetve nyílt munkaerő-piaci munkáltató felé irányítják az ügyfelet. Emellett egyéb lehetőségek is felmerülnek, mint a közfoglalkoztatás vagy önálló vállalkozás indítása. A megváltozott munkaképességű személyek védett munkavégzése olyan foglalkoztatási forma, ahol a munkavállalókat speciális feltételek között, általában akkreditált munkáltatóknál, kedvezőbb körülmények között foglalkoztatják, hogy ezáltal is elősegítsék integrációjukat a munkaerőpiacon. Ez a lehetőség természetesen nem jelenti azt, hogy esetünkben egy látássérült munkavállaló ne tudna elhelyezkedni a nyílt munkaerő-piacon, ahol az állam különböző pénzügyi és adózási eszközökkel és támogatásokkal segíti, ösztönözi a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatását.

Védett munkavégzés, fejlesztő foglalkoztatás

Ha a nyílt munkaerőpiaci elhelyezkedés nem reális, vagy a megváltozott munkaképességű személy számára nagyobb biztonságot jelent más foglalkoztatási forma, akkor lehetőség van védett munkahelyen történő elhelyezkedésre, illetve a fejlesztő foglalkoztatásban való részvételre. A védett munkavégzés munkaviszonykeretei között valósul meg, célja, hogy az adott személy a képességeinek megfelelő munkát találjon, ahol a munkáltató kompenzálja a csökkent munkaképességből eredő hátrányokat (az állam támogatásával). A fejlesztő foglalkoztatás célja ezzel szemben a képességek fejlesztése, valamint – amennyiben lehetséges – felkészítés a munkavégzésre. Ez tehát nem munkaviszony, hanem egy szociális foglalkoztatási jogviszony, ahol a résztvevők munkabér helyett fejlesztő díjat kapnak, a hangsúly pedig nem a produktivitáson, hanem a rehabilitáción van. A fejlesztő foglalkoztatás pályáztatásával - tervezésével, végrehajtásával, ellenőrzéssel és beszámolással - kapcsolatos, pályázati úton nyújtott támogatások kezelését (a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság által fenntartott intézmények kivételével) szintén az NSZI végzi, hasonlóan az elemi rehabilitációs szolgáltatások pályáztatásához. A támogatáskezelési szakterület a fejlesztő foglalkoztatás területén módszertani tevékenységet lát el, amelynek keretében szakmai támogatást nyújt a fejlesztő foglalkoztatást végző intézmények számára, valamint szakmafejlesztési, elemzési, javaslattételi és disszeminációs tevékenységével elősegíti a fejlesztő foglalkoztatás hatékonyságának növelését és a foglalkoztatással kapcsolatos információkhoz történő hozzáférést.

A szerző jogász, szociálpolitikai szakértő, ellátottjogi képviselő

Fontos jogszabályok:

1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról 
2011. évi CXCI. törvény a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról
1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről 
490/2020. (XI. 11.) Korm. rendelet a látássérült személyek számára biztosított elemi rehabilitációs szolgáltatásról
335/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmény igénybevétele szempontjából súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségekről
49/2009. (XII. 29.) EüM rendelet a súlyos fogyatékosság minősítéséről és igazolásáról
7/2012. (II. 14.) NEFMI rendelet a komplex minősítésre vonatkozó részletes szabályokról
327/2012. (XI.16) Korm.rendelet a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjáról, valamint a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásokról 

Hasznos honlapok:
Szociális Ágazati Portál: https://szocialisportal.hu/ 
Egységes Fogyatékosságügyi Információs Portál: https://www.efiportal.hu/ 
Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége:  https://mvgyosz.hu/ 
Slachta Margit Nemzeti Szociálpolitikai Intézet Elemi rehabilitációs Módszertani Központ https://nszi.hu/szakmai-tevekenysegek/elemi-rehabilitacios-modszertani-kozpont
Vakok Állami Intézete: https://vakokintezete.hu/
Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat: https://nfsz.munka.hu/ 
Érték Vagy! portál megváltozott munkaképességű álláskeresők számára: https://ertekvagy.hu/