Utcai szociális munka, hajléktalanellátás, támogatott döntéshozatal, terápiás munkatárs szerepe.

dr. Veres Gábor

Az utcai szociális munka aktuális feladatai

A téli krízisidőszak idején, a mínuszok beköszöntével érdemes áttekinteni: hogyan kaphatnak segítséget az utcán élők és mi feladata az utcai szociális munkásnak? 

Feladatkijelölés, feladatmegosztás

Egyre több híradás foglalkozik azzal, hogy valójában milyen lesz a téli időjárás, enyhe - ahogyan az utóbbi években volt - vagy valódi hideg, zord tél várható.  Kontinentális éghajlatunknak köszönhetően, a klasszikus hideg téli időszak rövid ideig tart, hazánkban viszont  sajnálatosan így is mindig emberéleteket követel. Az áldozatok nemcsak a hajléktalonok körében jelennek meg, egyre többen saját lakásukban, házukban válnak áldozattá a megfelelő fűtés hiánya miatt.
Erre tekintettel különös hangsúllyal bír a fűtetlen ingatlanokban, testi épséget, egészséget veszélyeztető lakhatási körülmények között élő, kritikus helyzetbe került emberek ellátása során a család- és gyermekjóléti központok és szolgálatok, valamint a regionális diszpécserszolgálatok feladatainak megosztása. Az együttműködésük kereteit, annak alapvető szabályait a 2022. november 10-én kiadott, „a Konvergencia-régiókban működő család-és gyermekjóléti központok és szolgálatok, valamint a Regionális Diszpécserszolgálatok krízisidőszakban történő együttműködésére” c protokoll határozza meg. A protokoll az alábbi linken érhető el: https://szocialisportal.hu/wp-content/uploads/2022/11/Futetlen-ingatlanokban-elokkrizisidoszakban-torteno-ellatasanak-protokollja.pdf 

A prevenció szerepe

Az utcai szociális munkásoknak a helyi/települési jelzőrendszer részeként prevenciós szerepe lehet a lakásban történő kihűléses esetek megelőzésében. Az utcai szociális munkás az ellátási területének bejárásakor, vagy ügyfelének meglátogatásakor észlelheti, hogy például nem füstöl egy kémény, vagy nem ég a villany valahol, miközben tudja – mert számtalanszor látta már - hogy ott egyedül él valaki. Ha ilyen esetben megteszi a szükséges jelzéseket, azzal életet is menthet, vagy komoly egészségügyi károsodást előzhet meg.
Az őszi időjárás mindig a falevelek lehullásával jár, amely által láthatóvá vállnak ma már nemcsak a települések külterületi részén, hanem az elhanyagolt belterületi részeken is a fólia-, illetve hullámpapír sátrak, lakókocsik, elhagyott romos épületek, amelyekben emberek élnek, ahogyan egyre több erdőben is találkozhatunk ilyenekkel, ahol az önálló háztartást vezető, de valójában hajléktalan életformát követő személyek élnek, tengődnek.
A téli hónapokban különös hangsúly helyeződik az utcai szociális munkára, amelyet sajnálatosan nagyon sokan még mindig a közterületeken (aluljárók, kapualjak) fellelhető hajléktalan személyek gondozásával azonosítják. Ennek oka, hogy sok esetben, szakmai körökben is úgy határozzák meg az utcai szociális munka tartalmát, hogy annak során „a közterületen, nem lakáscélú helyiségekben éjszakázó, fedél nélkül élő emberek számára próbálják a szociális ellátásokat elérhetővé tenni. Illetve céljuk még az intézményi gondozással szembeni bizalmatlan egyének és csoportok szociális és mentális segítése. Fontos a megelőzés, az integrálás és a prevenció.” Ezek alapján az utcai szociális munkát nyújtó szolgálatok céljai és feladatai közé tartozó, korábban már meglévő felderítés, kríziskezelés, ártalomcsökkentés mellett a leghangsúlyosabb feladat az utcai életmóddal való felhagyás ösztönzése. 

A legkiszolgáltatottabbak 

Az utcai szociális munka azonban ennél jóval szélesebb körű, amint arra a bevetőben hivatkozott példák is utalnak. A legkiszolgáltatottabbak azok, akik súlyos egészségügyi, mentális problémákkal is küzdenek. Gyakori közöttük a fogyatékosság, pszichiátriai- és szenvedélybetegség. Az utcai szociális szolgáltatás az ellátási területén kapcsolatba kerülhet életkori sajátosságainak nem megfelelő helyen (utcán, közterületen, nem lakás céljára szolgáló helyiségben, elhagyott üres épületekben, parkokban, vasútállomásokon, aluljárókban stb.) tartózkodó gyermekekkel, fiatalokkal is. Tekintettel arra, hogy az utcai szociális munkát biztosító szolgálat keretében utcai szociális munkát végző személy tevékenységét a személyes gondoskodást nyújtó szolgáltató alkalmazásában végzi, ugyanazok a jogszabályban előírt kötelezettségek terhelik, mint a gyermekvédelmi észlelő- és jelzőrendszer bármely tagját. Ebből is látható az utcai szociális munka, szociális szolgáltatás széles spektruma, tehát nemcsak a hajléktalanellátásra fókuszál.

Jogszabályi háttér

2017. január 1. napjától a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatiról és működési feltételeiről szóló 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet (továbbiakban: Szakmai rendelet) 104 §. (2) bekezdése alapján az utcai szociális munka részére az egyes szolgáltatási elemek, mint megkeresés, tanácsadás, gondozás, esetkezelés, szállítás, szükség szerinti biztosítását írja elő, amelyeknek a szakmai programokban is meg kell jelenniük.
A minél eredményesebb és hatékony feladatellátás érdekében a Belügyminisztérium  szociális ügyekért felelős helyettes államtitkársága az egészségügy szakmai irányításáét felelős helyettes államtitkársággal együttműködve átdolgozta azon Módszertani útmutatót, amelyet „Az utcai szociális szolgáltatást biztosíték és végzők számára” címmel korábban az egyik jogelőd minisztérium már kiadott. Az átdolgozott, napi viszonyokhoz, körülményekhez igazodó kiadás 2025. május 1 napjától hatályos.

Módszertani útmutató

A „Módszertani útmutató utcai szociális szolgáltatást biztosítók és végzők számára” c. dokumentum egy olyan szakmai szabályzó anyag, amely a hatályos jogszabályi keretek között nyújt segítséget a területen dolgozó munkatársak és a szolgáltatást szervezők számára. A dokumentum tartalmazza azokat az iránymutatásokat, szakmai alapelveket, amelyek a széleskörű munkavégzés alappillérei.

A szolgáltatási elemek és a főbb kapcsolódó tevékenységek a következők (teljesség igénye nélkül és példa jelleggel):

 1. megkeresés-terepfelmérés – szociális térkép készítése, kapcsolatfelvétel együttműködések kialakítása – szociális és egyéb társintézményekkel, hatóságokkal rendszeres terepbejárás bejelentések fogadása észlelő- és jelzőrendszeri feladatok azonnali intézkedések más egyéb szolgáltatókhoz, szolgáltatásokhoz irányítás 
2.  szállítás - ügyfelek tervezett szállítása, az ügyfelek előre nem tervezhető szállítása (pl. azonnali intézkedés keretében) szolgáltatások eljuttatása az igénybe vevőkhöz (fizikai alapszükségletek kielégítése érdekében tartós élelmiszer, meleg takaró, ruházat stb.) továbbá szolgáltatás működtetéséhez kapcsolódó szállítás (pl. adomány)
3.  tanácsadás -- információnyújtás és tanácsadás, ügyintézésben való segítségnyújtás
4. gondozás -- fizikai alapszükségletek kielégítésének elősegítése (figyelemmel) kísérés, nyomon követés segítő beszélgetés (mentális gondozás keretében)
 5. esetkezelés -- egyéni esetkezelés, utánkövetés, amelynek időtartama az önálló életvitel képességének helyreállításáig, illetve az intézményi gondozásba történő esetátadásig tart.

A szociális munka színterei

Az Útmutató rögzíti:  utcai szociális szolgáltatás azoknak az embereknek nyújt elsősorban azonnali, avagy szükségletüknek megfelelő segítséget, akik mindennapjaikat, vagy annak egy részét életvitelszerűen közterületen töltik. Feladata továbbá, hogy a – többségi társadalom normái szerint – lakhatásra nem alkalmas helyen életvitelszerűen tartózkodó (például: pince, nem téliesített nyaraló, présház, sátor, fűtetlen helyiség stb.) személyeknek szükségletüknek megfelelően segítséget nyújtson. Az utcai szociális szolgáltatás feladata, hogy a szociális munka eszközrendszerével és a szolgáltatás kapcsolati rendszerének felhasználásával, illetve egyéb lehetőségek felkutatásával és felajánlásával megelőzze, megakadályozza a közvetlen életveszéllyel fenyegető helyzetek kialakulását, az utcai létből, a hajléktalan életmódból eredő kockázatok csökkentésével segítse a túlélést, segítse a láthatóan segítségre szoruló egyének és csoportok szükségleteihez kapcsolódó szolgáltatások elérését, a szolgáltatásokhoz való hozzájutást, segítse az egyének és csoportok intézményi vagy önálló lakhatásának megoldását, társadalmi integrációjuk erősítését. Az utcai szociális szolgáltatás egyik célcsoportját azok a hajléktalan emberek jelentik, akik éjszakáikat közterületen, vagy nem lakhatás céljára szolgáló vagy lakhatásra nem alkalmas helyen töltik.

Mi a valódi segítség?

Gyakran felmerül a kérdés, hogyan tudnak ezek a szakemberek valójában segíteni a napjaikat az utcán töltő, a rászoruló embertársainknak. A szolgáltatás főbb tevékenység köre az alábbiakban nyilvánulhat meg. 
-    tanácsadás, információnyújtás szociális szolgáltatások, ellátások, támogatások igénybevételéhez,
-    tanácsadás, információnyújtás egészségügyi ellátással kapcsolatban (ellátásra való jogosultság, alap-, szakellátás elérhetősége, igénybevétel feltételei, szűrővizsgálatok stb.),
-    életvezetési tanácsadás,
-    életvitelre vonatkozó tanácsadás,
-    munkavállalással kapcsolatos tanácsadás és információnyújtás,
-    tanácsadás, információnyújtás a személyes okmányokkal kapcsolatos ügyintézésről,
-    tanácsadás, információnyújtás társadalombiztosítással, nyugellátással kapcsolatos ügyekben,
-    egyéb speciális élethelyzettel összefüggő ellátásokhoz kapcsolódó tanácsadás,
-    információnyújtás elérhetőségéről, érdekvédelmi szervek, ellátottjogi, betegjogi képviselő,
-    pszichológiai, jogi tanácsadás megszervezése.

Bárki lehet veszélyeztetett

Az utcán azonban nemcsak a hajléktalan emberek szorulhatnak segítségre. Nemre, korra, társadalmi helyzetre való tekintet nélkül szinte bárki kerülhet veszélyeztető helyzetbe. Például gyermekek és fiatalkorúak, súlyos mentális-, pszichiátriai- és szenvedélybetegségekkel küzdők, fogyatékkal élők, börtönből szabadultak, eltévedt idős emberek, kéregetők stb. Az utcai szociális szolgáltatásnak fontos szerepe van az ellátási területén segítségre szoruló, veszélyhelyzetben lévő egyének és csoportok segítésében, akkor is, ha esetükben nem az az elsődleges probléma, hogy hajléktalanok. Az utcai szociális szolgáltatás sajátossága, hogy speciális elérési technikái (felderítés, rendszeres terepbejárás) révén bizonyos ügyfélcsoportokat hatékonyabban tud elérni, mint más ellátási típusok, intézményes rendszerek. A láthatóan segítségre szoruló ügyfelekkel a szolgáltatásnak fel kell vennie a kapcsolatot. 

Kompetenciahatárok, etikai és szakmai elvek

A Módszertani útmutató alapján a szolgáltatás kompetenciája (feladatai) csak az alábbiakra terjedhet ki:
a.)    azonnali beavatkozás életveszély vagy veszélyeztetett körülmények fennállása esetén, amelyek a következők lehetnek: 
-    láthatóan segítéségre szoruló kiskorú,
-    láthatóan segítségre szoruló várandós nő,
-    láthatóan segítségre szoruló anya (egyéb hozzátartozó) gyermekével,
-    bűncselekmény esetén,
-    ha egy személy tudata nem tiszta, nem képes a kommunikációra,
-    ha azonnali egészségügyi beavatkozást igénylő jelek láthatók rajta
-    ha bármilyen körülmény, arra utal, hogy élete, testi épsége veszélyben van,
-    az életvitelszerű közterületen való tartózkodás tényállásának hatóság által történő jelzése esetén. 
b.)    illetve információnyújtás a megfelelő ellátó intézményekhez/szolgáltatásokhoz való hozzáférés érdekében, (pl: nappali melegedő, hajléktalan szállás, egészségügyi intézmény, karitatív szervezet stb.)

Általános szakmai szabályok

Természetesen az egyes utcai szociális szolgáltatások egymástól nagyon eltérőek lehetnek, ezért az átdolgozott útmutatóban azokat a főbb szabályokat, alapelveket rögzítették, melyeknek – a szociális munka etikai kódexében megfogalmazottakon túl - minden központi állami támogatással rendelkező utcai szociális szolgáltatásra és az azt működtető fenntartóra vonatkozóan érvényeseknek kell lenniük.
- Az utcai szociális munkát mindig párban kell végezni. A párban dolgozás, az egyes problémák több szemszögből történő megközelítése javítja a szakmai munka hatékonyságát, eredményességét.
- Az utcai szociális munkás az ügyfél személyes életterében az ügyfél beleegyezésével lehet jelen. 
- Az ügyfeleknek valós, világos és következetes információkat kell adni. Az ügyféltől kapott információkat a titoktartás szabályai szerint kell kezelni. 
-  Az utcai szociális munka során figyelemmel kell lenni a tudatmódosító szerek (alkohol, drog, gyógyszer stb., és ezek kombinációja) ügyfelekre gyakorolt fizikai és mentális hatásaira.
-  Az utcai szociális munkás közfeladatot ellátó személy, privát szféráját megtartva kell, hogy végezze tevékenységét. 
- Az utcai szociális munkás a kompetencia határokat betartva működhet együtt az ellátási területen tartózkodó hatóságokkal.

Az utcai szociális munkás kiemelendő hatósági feladatokban nem vesz részt, hatóságként nem jár el. Az utcai szociális szolgáltatás jóváhagyott szakmai programját írásban el kell juttatni a hajléktalan ellátás keretében működő területileg illetékes regionális diszpécserszolgálatának. A szakmai program változásakor a jóváhagyott módosított programot haladéktalanul szintén meg kell küldeni a regionális diszpécserszolgálat részére.

Kapcsolatok és együttműködés

Utcai szociális munkát végezni csak megfelelő kapcsolatrendszer kiépítésével és működtetésével lehet. Ezt a kapcsolatrendszert az utcai szociális munkát végző szolgáltatásnak magának kell kialakítania a helyi viszonyoknak és az ellátott célcsoportok igényeinek megfelelően.
 Az utcai szociális szolgálat szakmai programjának konkrétan tartalmaznia kell a más intézményekkel, szervezetekkel, szakemberekkel való együttműködés módját. A szakmai programnak azt is egyértelműen meg kell határoznia, hogy mely szervezetekkel (szolgáltató, hatóság, polgárőrség, önkormányzat, hivatal stb.) szükséges írásos, formalizált együttműködési megállapodást kötni (a regionális diszpécserszolgálattal kötelező, míg az azonos ellátási területtel szomszédos, vagy közös ellátási területen lévő szolgálatoknak kifejezetten ajánlott), illetve mely szervezetekkel elégséges csak kapcsolatot tartani. Kötelező együttműködés a diszpécserszolgálattal ezért a Szakmai rendelet 104. § (7) bekezdése alapján az utcai szociális szolgálatoknak együttműködési megállapodást kell kötniük a regionális diszpécserszolgálattal. Az együttműködés részletes szabályait a megállapodásban rögzíteni kell.

Az utcai szociális szolgálathoz közvetetten kapcsolódó intézmények, szervezetek
-    család- és gyermekjóléti központ és szolgálat
-    pszichiátriai és szenvedélybetegek nappali és közösségi ellátása
-    szenvedélybetegek alacsonyküszöbű ellátása
-    rendészeti feladatot ellátó szervek, szervezetek (rendőrség, polgárőrség)
-    áldozatsegítő szolgálat
-    önkormányzat és intézményei
-    kormányhivatalok
-    egészségügyi ellátók hajléktalanellátáson kívül

 A megelőzés szerepe

A hajléktalanellátást közvetetten érintő szolgáltatók jellemzője, hogy elsősorban nem a hajléktalanság, mint fő probléma kezelésében nyújtanak támogatást, hanem a hajléktalan ember egyéb kardinális problémáinak kezelésében segítenek. Kivételt ez alól részben a család- és gyermekjóléti központ és szolgálat jelent, amely többek között a hajléktalanná válás peremterületén élő családokkal, személyekkel is tart kapcsolatot, és a hajléktalan ellátással együttműködik. Szerepe van a hajléktalanság kialakulásának megelőzésében, avagy a bekövetkezését megelőzően megkereséssel él az érintett szolgáltatók felé a hajléktalan ellátás szolgáltatásinak igénybevétele érdekében.
Forrás: https://modszertan.maltai.hu/modosult-ucai-szocialis-munka-modszertani-utmutato-2025-05-01-fol/

A szerző jogász, a szociális ellátások és szolgáltatások szakértője