Az év első lapszámában az idősellátás újabb kérdéseit elemezzük módszertani kérdésektől az állami szabályozásig

AKTUÁLIS

dr. Vető Marietta: Otthontámogatás – a szociális szférában is

Az egyházi fenntartású szociális és gyermekvédelmi intézmények munkatársa is jogosult az évi nettó 1 millió forint értékű Otthontámogatásra – derült ki a november végén megjelent kormányrendeletből. Összeszedtük és megválaszoltuk a leggyakrabban felmerülő kérdéseket.

Mit jelent az Otthontámogatás?

Magyar Közlöny 139. számában megjelent a közszolgálatban dolgozóknak járó, évi nettó 1 millió forintos otthontámogatásról szóló, 361/2025. számú kormányrendelet. Az Otthontámogatásra jogosult személyek körét, a támogatás mértékét, juttatásának részletes feltételeit és eljárási szabályait, továbbá a folyósításra és a visszafizetésre vonatkozó előírásokat a Korm. rendelet állapítja meg,  emellett a jogalkotó felhatalmazza a munkáltatót, hogy a folyósítással kapcsolatban további részletszabályokról rendelkezzen.  A rendelet alapján a közszférában dolgozók egyrészt lakáskölcsön felvételéhez másrészt törlesztéséhez igényelhetnek támogatást, amely a kérelem benyújtása esetén alanyi jogon jár a jogosultak részére.  A támogatás célzott juttatás mindazoknak a közszférában dolgozóknak, akik lakásvásárlás előtt állnak, illetve lakáshitellel rendelkeznek: lakhatási célra felvett hitel törlesztésére, illetve az önerő biztosítására fordítható. 

Mi a lakhatási cél?

A jogszabály meghatározása alapján lakhatási cél: a jogosult tulajdonában álló vagy tulajdonába kerülő, illetve épülő magyarországi lakóingatlanra hitelintézettől felvett fennálló lakáskölcsön-szerződéséhez szükséges önerő biztosítása, továbbá ilyen ingatlanra kötött, az ingatlan megszerzésére, létesítésére irányuló lakáskölcsön-szerződésében foglalt törlesztési kötelezettség teljesítése. Fontos megjegyezni, hogy nem minősül Otthontámogatásra jogosító lakáskölcsön-szerződésnek a munkáltató által nyújtott munkáltatói kölcsön. Az Otthontámogatás az éves keretösszeg erejéig több lakáskölcsön-szerződés törlesztéséhez is felhasználható.

Kik jogosultak az évi 1 millió forintra?

A közszférában dolgozók széles köre jogosult a támogatásra. Így törzskönyvi jogi személynél munkavégzésre irányuló jogviszonyban állók, ideértve a rendvédelmi, honvédelmi szervek dolgozóit, hivatásos vagy szerződéses katonákat, polgári nemzetbiztonsági szolgálatok tagjait. Egészségügyi dolgozók, ápolók, orvosok, háziorvosok, alapellátást végző fogorvosok. Felsőoktatási, köznevelési, szakképzési, szociális, gyermekvédelmi, gyermekjóléti, kulturális, gyűjteményi, levéltári, közművelődési, karitatív vagy egészségügyi feladatot ellátó intézmények munkatársai, fenntartótól függetlenül (állami, egyházi, alapítványi – ideértve a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokat is). Jogosultak továbbá a közfoglalkoztatottak, nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban állók, valamint polgármesterek és a képviselő-testület, illetve közgyűlés tagjai.  A jogszabály emellett számos egyedi esetet is említ, érdemes tehát leellenőrizni a személyi hatályt, ha meg akarunk győződni a jogosultság fennállásáról.
A jogosultság nem terjed ki azonban a köztulajdonban lévő, közszolgáltatásokat működtető gazdasági társaságok munkavállalóira – például a postásokra. Nem jogosult emellett a támogatásra a feladatait kizárólag megbízási vagy vállalkozási szerződés keretében ellátó személy, sem az a foglalkoztatott, aki munkáltatói lakhatási támogatásban (lakás bérleti díjának megfizetéséhez vagy lakáscélú hitel törlesztéséhez nyújtott támogatásban) részesül.
Jogosultak-e az egyházi, illetve civil fenntartó alá tartozó intézmények dolgozói?
A jogszabály megjelenéséig vitatott volt, hogy a jogosultság kiterjed-e a nem állami fenntartású szociális intézményekben dolgozókra. A rendelet alapján az egyházi fenntartású intézmények foglalkoztatottjai, valamint a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványnál dolgozók jogosultak a támogatás igénylésére (ez utóbbi kategória a szociális szférában egyelőre nem jellemző). 

Mi a helyzet, ha a házastársak jogosultak?

Házaspárok esetén, ha mindketten jogosultak rá, az éves támogatás összevonható, így akár 2 millió forinttal is csökkenthető a hitelhez szükséges saját erő. 

Tartós távollét, részmunkaidő, próbaidő: jár-e a támogatás?

Otthontámogatás tartós távollét esetén is jár, a részmunkaidőben foglalkoztatott pedig az Otthontámogatás munkaidővel arányos részére jogosult. Tartós távollétnek minősül, ha a foglalkoztatott 30 napot meghaladóan nem végez munkát. A próbaidőn lévő foglalkoztatott a támogatást nem veheti igénybe, azonban a próbaidő leteltét követően – ha a jogviszony továbbra is fennáll – jogosulttá válik a támogatásra oly módon, hogy a próbaidő időtartama is beszámít a jogosultsági időszakba. Ha a próbaidőn lévő foglalkoztatott 2026. január 20. napját követően válik jogosulttá a támogatásra, a próbaidő leteltét követően jogvesztő határidő nélkül jelezheti támogatás iránti igényét a munkáltatója felé.

Mekkora összeg igényelhető?

Az Otthontámogatás éves keretösszege jogosultanként legfeljebb nettó egymillió forint, illetve ennek a juttatás alapjául szolgáló jogviszonyban töltött napokkal arányos összege, ha a jogosultnak az adott munkáltatónál fennálló jogviszonya tárgyévben kezdődik vagy szűnik meg.

Hogyan és meddig lehet igényelni? 

A munkáltató 2025. december 20-ig tájékoztatja az általa foglalkoztatott személyeket az Otthontámogatás igénylésének lehetőségével kapcsolatban. Az Otthontámogatás iránti kérelem a Kormány honlapján közzétett formanyomtatványon terjeszthető elő, de a munkáltató a formanyomtatványtól – a rendelet előírásainak megtartása mellett – eltérhet.
A 2026. január 1-jén vagy azt követően létrejött lakáskölcsön-szerződés esetében a kérelem a szerződés létrejöttét követően folyamatosan benyújtható azzal, hogy a tárgyhónap vonatkozásában a tárgyhónap első napjáig történő benyújtás irányadó, az utolsó igénybejelentési határnap pedig 2026. november 1. napja. Az önerő célú Otthontámogatás iránti kérelem a tárgyév során folyamatosan előterjeszthető a munkáltatónál. 

Igényelhetem-e már felvett kölcsönre?

Felvett kölcsön törlesztésére történő igénylés csak szűk keretek között lehetséges. A kérelem a 2026. január 1-jét megelőzően megkötött lakáskölcsön-szerződés tekintetében 2026. január 20-i határidővel nyújtható be a munkáltatóhoz. A határidő jogvesztő, ezt követően kérelem előterjesztésére nincs lehetőség.
Mi a teendője a munkáltatónak, ha otthontámogatást igényelnek a munkavállalók?
A munkáltató 2025. december 15. napjáig elektronikus úton bejelenti a Kincstár részére, hogy Otthontámogatást kíván nyújtani az általa foglalkoztatott otthontámogatásra jogosultak számára. A fenntartóval rendelkező munkáltató az előzetes igénybejelentést a fenntartójánál teszi meg, ebben az esetben a fenntartó tesz bejelentést a Kincstár felé. A munkáltató – a fenntartóval rendelkező munkáltató a fenntartóján keresztül – a részére leadott munkavállalói kérelmek alapján összeállított igénybejelentést 2026. január 30. napjáig, majd ezt követően a kérelem beérkezését követő hónap tizenötödik napjáig nyújtja be a Kincstárhoz.

Munkáltatói regiszter

A rendelet alapján a Kincstár a jogosultakat foglalkoztató munkáltatókról és fenntartókról nyilvántartást vezet (munkáltatói regiszter), melyben az államháztartás központi és  önkormányzati alrendszerébe tartozó jogi személy munkáltatót a Kincstár automatikusan szerepelteti. Így számukra külön regisztráció nem szükséges annak bejelentéséhez, hogy Otthontámogatást kívánnak nyújtani az általuk foglalkoztatott jogosultak számára. 
Ki, mikor és hogyan fizeti ki a támogatást?
A Kincstár az Otthontámogatás fedezetének biztosításához kapcsolódó támogatást a 2026. január 20-ig előterjesztett kérelmek tekintetében 2026. február 16. napjáig, a 2026. január 20-át követően benyújtott kérelmek esetében pedig az igénybejelentési határidőt követő hónap ötödik napjáig közterhekkel növelt összegben folyósítja. 
Hiteltörlesztési célú támogatás esetén a munkáltató a 2026. január 20-ig benyújtott kérelmek alapján az Otthontámogatást egy összegben, 2026. február 27. napjáig fizeti ki a foglalkoztatottak részére. A 2026. január 20-át követően benyújtott kérelmek alapján havi részletekben történik a folyósítás, mégpedig oly módon, hogy a munkáltató a támogatást a lakáskölcsön-szerződésben előírt törlesztőrészlet összegében – de legfeljebb az éves keretösszeg egytizenketted részének megfelelő összegben – legkorábban az első törlesztőrészlet vagy lízingdíj esedékességének napján, legkésőbb a tárgyhónapot követő hónap, majd ezt követően a jogosultsági és folyósítási feltételek fennállásáig minden hónap tizedik napjáig folyósítja. Ebben az esetben a tárgyévi folyósítás tekintetében az utolsó folyósítási hónap tárgyév december hónapja. Az önerő célú Otthontámogatást a munkáltató egy összegben, a kincstári folyósítást követő tizenöt munkanapon belül utalja át a foglalkoztatott részére.

Kell-e adózni a támogatás után?

A 2025. évi LXXXIII. törvény az Otthontámogatásból származó jövedelem adózása alcímmel egészítette ki a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvényt. A törvény új rendelkezése szerint kormányrendeletben meghatározott személyi kör számára lakáscélú hitel- vagy kölcsönszerződés törlesztéséhez, lakáscélú pénzügyi lízingszerződés díjának megfizetéséhez, vagy lakáscélú hitelhez szükséges önerő teljesítéséhez támogatás nyújtható, amely a béren kívüli juttatásra vonatkozó szabályok szerint adózik. A béren kívüli juttatásra vonatkozó szabályokhoz hasonlóan az Otthontámogatást terhelő közterhekkel összefüggő adómegállapítási, bevallási és megfizetési kötelezettséget a magánszemély részére támogatást igénylő szerv – vagyis a munkáltató – teljesíti.

Van-e a munkáltatónak „ellenőrzési” feladata?

A támogatás szabályos felhasználása érdekében a munkáltató minden év december 31. napjáig kimutatást készít az Otthontámogatásra jogosult számára a lakáskölcsön-szerződés szerint fizetendő törlesztőrészlet vagy lízingdíj jogcímén kifizetett Otthontámogatás összegéről. Ha a munkáltató tudomására jut, hogy év közben nagyobb összegben fizetett ki Otthontámogatást, mint amelyet az Otthontámogatásra jogosult igényelhetett volna, a jogosultnak vissza kell fizetnie a hiteltörlesztési célú Otthontámogatásnak azt a részét, amely a jogosultság szerinti összeget meghaladja. A tárgyévben igénybe vett támogatásról a munkáltató a tárgyévet követő év március 31-ig számol el.
Mi történik, ha a jogosult jogviszonya megszűnik?
Ha az Otthontámogatásra jogosult jogviszonya a hiteltörlesztési célú Otthontámogatás első alkalommal történő folyósításától, vagy az önerő céljából juttatott Otthontámogatás folyósításától számított hat hónapon belül 
-    a jogosult egyoldalú jognyilatkozata alapján, 
-    a jogosult kezdeményezésére közös megegyezéssel vagy 
-    a jogosult felróható magatartására tekintettel
megszűnik, a jogosult a jogviszony megszüntetését követő egy hónapon belül köteles a részére addig folyósított Otthontámogatás teljes összegét – a visszafizetés megállapításakor érvényes jegybanki alapkamattal növelt mértékben – visszafizetni.

Ha a jogosult jogviszonya fenti okokból a folyósítástól – a hiteltörlesztési célú Otthontámogatás esetén az első folyósítástól – számított hat hónapon túl, de egy éven belül szűnik meg, az Otthontámogatás egy évre vetített, a jogviszony-megszüntetés időpontjához mérten arányos összegét kell visszafizetnie.

Mi történik, ha a hitelfelvétel meghiúsul?

Az önerő célú Otthontámogatás igénybevétele esetén a jogosult az Otthontámogatás összegét abban az esetben is köteles visszafizetni a munkáltató részére, ha a szerződés a nyilatkozattételtől számított 180 napon belül nem jön létre. Ha a szerződés a jogosult önhibájából eredően nem jön létre, az Otthontámogatás összegét a visszafizetéskor érvényes jegybanki alapkamattal növelt mértékben kell visszafizetni. Az önerőhöz nyújtott Otthontámogatás teljes összegét – szintén a visszafizetés megállapításakor érvényes jegybanki alapkamattal növelt mértékben – abban az esetben is vissza kell fizetni, ha a lakáskölcsön-szerződés a megkötésétől számított két éven belül az Otthontámogatásra jogosult döntéséből fakadóan vagy neki felróható okból szűnik meg.
Jogosulatlanul igénybe vett támogatás esetén mi a teendő?
A Kincstár a jogosulatlanul igénybe vett támogatást a munkáltató útján, a Kincstár által kiszámított és a munkáltatóval közölt jegybanki alapkamattal növelt mértékben visszaköveteli. Azonban a Kincstár az állami adóhatóság útján közvetlenül a jogosulttól is visszakövetelheti a jogosulatlanul igénybe vett támogatást. A jogosulatlan igénybevétel okán visszafizetendő Otthontámogatás adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül, de a munkáltató a visszafizetési kötelezettség teljesítésére – méltányosságból - legfeljebb tizenkét havi részletfizetést engedélyezhet.
Munkahelyet váltanék, de továbbra is jogosult vagyok. Van-e teendőm?
A különböző – a támogatásra való jogosultságot keletkeztető – jogállások közötti jogviszonyváltás esetén a támogatásra való jogosultságot folyamatosnak kell tekinteni és visszafizetési kötelezettség még abban az esetben sem keletkezik, ha a jogviszonyváltás során próbaidő kerül kikötésre. Jogviszonyváltást követően önerő célú Otthontámogatás esetén az új munkáltató megtéríti a korábbi munkáltatónak a támogatás új munkáltatóra eső arányos összegét. A megtérítéssel egyidejűleg az új munkáltató tájékoztatja a jogviszonyváltásról a Kincstárt.

A jogosult halála esetén mi a teendő?

Ha az Otthontámogatásra jogosult jogviszonya az Otthontámogatásra jogosult halála miatt szűnik meg, a kifizetett összeg tárgyévre eső arányos részét a munkáltató nem követeli vissza.

Mi történik, ha változik a kölcsönszerződés?

Az Otthontámogatásra jogosult a lakáskölcsön-szerződésben bekövetkezett változásról a változás tudomására jutásától számított öt munkanapon belül köteles tájékoztatni a munkáltatóját.

Mire ügyeljünk?

A támogatás elvész, vagy visszafizetési kötelezettséggel jár, ha: 
•    Munkaviszony megszűnik: A támogatás feltétele a közszolgálati jogviszony fennállása. Ha a munkaviszony a támogatási időszak alatt bármilyen okból megszűnik, az igénylő elveszítheti a további támogatásra való jogosultságot, sőt, bizonyos esetekben a már megkapott összegek visszafizetésére is kötelezhetővé válhat.
•    Jogosultsági feltételek hiánya, hibája: A rendelet pontosan meghatározza a jogosultak körét és a feltételeket. Ha valamelyik feltétel nem áll fenn, rosszul értelmezzük, akkor nem csupán visszafizetési, de kamat- és adófizetési kötelezettség is keletkezik.

A tájékoztatást a Szociális Közlöny szerkesztősége állította össze.