Szociális Közlöny 2026/8. lapszám

 dr. Vető Marietta

Bővült a szociális továbbképzések kínálata – miért fontos ez a szakembereknek?

Július 1-jén ismét frissült a szociális szakmai továbbképzések országos nyilvántartása. Ennek apropóján áttekintjük a szociális továbbképzésekre vonatkozó legfőbb szabályokat.

Miért fontos a továbbképzés?

A szociális és gyermekjóléti ellátórendszerben dolgozó szakemberek munkája folyamatosan változó jogszabályi, szakmai és társadalmi környezetben zajlik. Új ellátási formák jelennek meg, változnak az adminisztratív követelmények, egyre összetettebb problémákkal találkoznak szakemberek. A szakmai továbbképzések célja tehát nem csupán a jogszabályban előírt kötelezettség teljesítése, hanem a naprakész tudás megszerzése, a módszertani megújulás és a szolgáltatások minőségének javítása is. Az új adatok szerint jelenleg 364 érvényes minősített választható továbbképzés, valamint 83 kötelező és munkakörhöz kötött képzési program áll a szakemberek rendelkezésére. Emellett a legfrissebb továbbképzési jegyzék 57 választható képzési programot sorol fel megyei bontásban.

Hogyan épül fel a hazai továbbképzési rendszer?

A személyes gondoskodást végző személyek továbbképzéséről és a szociális szakvizsgáról szóló 9/2000 (VIII. 4.) Szcsm rendelet (Tkr.) alapján kialakított szociális továbbképzési rendszer három pillérre épül. A kötelező továbbképzések minden érintett számára alapvető szakmai ismereteket biztosítanak. A munkakörhöz kötött továbbképzések az adott feladatkörhöz kapcsolódó speciális tudást fejlesztik. A választható továbbképzések pedig lehetőséget adnak arra, hogy a szakemberek érdeklődésüknek, munkaterületüknek vagy egyéni fejlődési céljaiknak megfelelő témákban bővítsék ismereteiket.

Ki kötelezett továbbképzésre?

Valamennyi személyes gondoskodást végző személy –bizonyos kivételekkel– folyamatos szakmai továbbképzésben köteles részt venni. Kivételt képeznek azok a vezetői megbízatással rendelkező személyek, akik a 25/2017. (X. 18.) EMMI rendelet alapján vezetőképzésre kötelezettek, akik esetében a rájuk irányadó öregségi nyugdíjkorhatár eléréséhez öt évnél rövidebb idő van hátra, akik heti 15 óránál kevesebb időtartamban végez személyes gondoskodást, vagy azok a gyermekvédelmi gondoskodásban dolgozók, akik jogszabály alapján a nevelőszülő-képesítés megszerzése alól mentesülnek.

Mi a helyzet a vezetőkkel?

A szociális szolgáltatást nyújtó intézmények vezetői számára külön jogszabály írja elő a folyamatos felkészülést és a vezetőképzéseken való részvételt.   A vezetői megbízás feltétele a vezetőképzés sikeres elvégzése. Ezen felül meghatározott időközönként megújító képzésen is részt kell venniük. Tehát a vezetőképzésre nem a Tkr-ben meghatározott továbbképzési szabályok, hanem a vezetői megbízással rendelkező szociális szolgáltatást nyújtó személyek vezetőképzéséről szóló 25/2017. (X. 18.) EMMI rendelet szabályai vonatkoznak. A vezetőképzés indulásával összefüggésben megszűnt a korábbi szociális alap- és szakvizsga rendszere.

Egyre szélesebb a képzési kínálat

A jelenlegi kínálat jól mutatja, hogy a továbbképzések már jóval túlmutatnak a hagyományos szakmai ismeretátadáson. A programok között megtalálhatók például kommunikációs és konfliktuskezelési képzések, mentálhigiénés és kiégésmegelőző programok, gyermekvédelmi és családtámogatási témák, fogyatékosságügyi és idősellátási képzések, demenciával kapcsolatos programok, digitális kompetenciákat fejlesztő képzések, vezetői és szervezetfejlesztési témák vagy éppen speciális ellátotti csoportokkal végzett szakmai munka módszertanát bemutató képzések.

Hogyan történik a megfelelő képzés kiválasztása?

A Szociális Ágazati Portál kereshető adatbázisa segítséget nyújt a szakembereknek a választásban. A képzések szűrhetők többek között célcsoport szerint, szakmai tartalom alapján, részvételi díj szerint, helyszín szerint, időpont alapján, valamint a képzés típusára is rá tudunk keresni. Az egyes szempontok jelentősen megkönnyíti, hogy mindenki megtalálja a saját munkájához leginkább illeszkedő képzést.

A továbbképzési kötelezettség teljesítése

A továbbképzési időszak alapesetben 4 év, ami a munkába állás (vagy foglalkoztatás) napján kezdődik. Ha valaki a szükséges szakképesítést csak később szerzi meg, akkor a 4 év a képesítés megszerzésének napjától indul. Bizonyos esetekben a képzési időszak megszakad, így például, ha megszűnik a jogviszony, vagy a dolgozó vezetőképzésre kötelezetté válik.  Ha egy éven belül ismét olyan munkakörbe kerül, amely továbbképzésre kötelezett, akkor a korábbi 4 éves időszak folytatódik, tehát a korábban megszerzett pontok megmaradnak. A 4 éves időtartamba nem számít bele a szülési szabadság, a 3 hónapot meghaladó fizetés nélküli szabadság, a 6 hónapot meghaladó táppénz időtartama. Ez alól kivétel, ha ez idő alatt a dolgozó megszerzi a szükséges továbbképzési pontokat.

A továbbképzési kötelezettség nem csak minősített továbbképzéssel teljesíthető. Teljesítettnek minősül többek között akkor is, ha a továbbképzési időszak alatt az illető új, munkakörhöz kapcsolódó szakképesítést, diplomát szerez, szakirányú továbbképzést végez, tudományos fokozatot szerez, vezetőképzés alapozó képzését sikeresen elvégzi (meghatározott vezetői munkakörökben), gondozó, ápoló vagy terápiás munkatársként elvégzi a meghatározott szociális ágazati képzést, pedagógusként pedagógus szakvizsgát tesz. 

Bármilyen továbbképzés beszámít?

Röviden: nem. Bármilyen továbbképzés lehet hasznos, de továbbképzési pontérték csak a jogszabályban meghatározott, érvényes minősítéssel rendelkező minősített továbbképzési programokon történő részvétellel szerezhető. Ugyanazon minősített továbbképzési programon megszerzett továbbképzési pont az adott továbbképzési időszakban csak egyszer vehető figyelembe. A pontokat pedig gyűjteni kell, hiszen a  továbbképzési kötelezettség teljesítésének mérése pontozással  történik.  A továbbképzésre kötelezettnek egy továbbképzési időszak alatt felsőfokú végzettség esetén 80, egyéb szakképesítés, szakmai végzettség és segítő munkakörben legalább befejezett 8 általános iskolai végzettség esetén 60 pontot kell megszereznie. További fontos feltétel, hogy a továbbképzésre kötelezettnek főszabály szerint a továbbképzési kötelezettsége teljesítéséhez az előírt továbbképzési pontok legalább 20%-át kötelező továbbképzés teljesítésével kell megszereznie. A továbbképzésre kötelezett a fennmaradó továbbképzési pontokat megszerezheti kötelező, bármely munkakörhöz kötött vagy választható továbbképzés teljesítésével, azzal, hogy választható továbbképzés teljesítésével legfeljebb az előírt továbbképzési pontok 40%-a teljesíthető.

Milyen továbbképzések minősíthetők? 

A továbbképzések formája igen változatos, a jogszabály az alábbi eseteket nevesíti. 
•    szakmai tanfolyam,
•    szakmai személyiségfejlesztő foglalkozás,
•    szakmai e-learning,
•    szakmai blended-learning 
•    szakmai terepgyakorlati továbbképzés
•    szakmai tanácskozás,
•    külföldi vagy hazai tanulmányút és
•    szakmai műhely.

Ki szervezhet továbbképzést?

Szakmai szervezetként, intézményként, szakemberként vagy akár vállalkozásként magunk is szervezhetünk minősített választható továbbképzési programot, hiszen azt a 9/2000-es rendelet alapján ilyen képzést „bármely természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet szervezhet”. Minősített kötelező továbbképzési programot azonban a jelenleg hatályos szabályok alapján csak a Slachta Margit Nemzeti Szociálpolitikai Intézet (NSZI) és az egyházi módszertani kijelöléssel rendelkező egyház szervezhet. Minősített munkakörhöz kötött továbbképzési programot pedig az NSZI, az egyházi módszertani kijelöléssel rendelkező egyház, továbbá bölcsődei kisgyermeknevelők, szaktanácsadók és gyógypedagógusoki számára a Családbarát Magyarország Központ Nonprofit Közhasznú Korlátolt Felelősségű Társaság, a Magyar Bölcsődék Egyesülete, illetve a Magyar Bölcsődék Egyesülete által megbízott természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet szervezhet.
A képzések minősítése nagyrészt három, bizonyos esetekben (szakmai tanácskozás, külföldi vagy hazai tanulmányút és szakmai műhely) egy évig érvényes. A háromévenkénti felülvizsgálata eredményeként létrejött továbbképzési programokat az NSZI szervezeti keretein belül működő Szociális Továbbképzési Minősítő Testület fogadja el. A kötelező és a munkakörhöz kötött továbbképzések esetében a hatályos továbbképzési listát az ágazatért felelős miniszter hagyja jóvá.

Kell-e fizetni a továbbképzésért?

Felmerül a kérdés, hogy ami kötelező, az ingyenes-e.  A jogszabály rögzíti, hogy a munkáltató köteles az éves továbbképzési tervben szereplő munkavállaló számára a továbbképzésen való részvétel idejére munkaidő-kedvezményt biztosítani, erre az időre távolléti díjat fizetni, a továbbképzés részvételi díját viselni. A jogszabály kimondja azt is, hogy a továbbképzést szervező és a képzésen részt vevő képzési szerződést kell, hogy kössön a polgári jog általános szabályai szerint. A szerződésben ki kell térni a részvételi díj mértékére és fizetésének módjára is.  A továbbképzést szervező a részvételi díjat egy összegben köteles meghatározni. A képzési szerződésben egy összegben feltüntetett részvételi díjon felül más jogcímen további díjat vagy költséget nem állapíthat meg a képzésben részt vevő terhére.
A díjat tehát főszabály szerint a munkáltató fizeti, ám, ha a munkáltató nem vállalja a költséget, a résztvevő saját maga is befizetheti a részvételi díjat. Előfordul az is,  hogy minisztériumi, uniós vagy egyéb civil, pályázati forrásból egy-egy képzés ingyenesen elérhető, ám jellemzően az árak 10.000 Ft és 100.000 forint közötti tartományban mozognak képzésenként.

Munkáltatók figyelmébe: kötelező képzési terv

A személyes gondoskodást nyújtó intézmény vezetője, mint munkáltató éves továbbképzési tervet köteles készíteni. A továbbképzési terv tartalmazza a részt vevők várható számát, munkakörük és a várható távolléti idő feltüntetésével, a továbbképzésben részt vevők helyettesítésére vonatkozó tervet, a továbbképzésre fordítható források megjelölését és felosztását, valamint a továbbképzési kötelezettségüket teljesítők számát. A tervet érdemes úgy elkészíteni, hogy az alapján követhető legyen, hogy mely munkatárs mely továbbképzési kategóriában (kötelező, munkakörhöz kötött, választható) vesz részt. Itt hívjuk fel a figyelmet arra, hogy 2024-ben több változás is történt a jogszabályi feltételek terén, így többek között könnyítés, hogy már nem kell figyelemmel kell lenni arra a korábbi feltételre, miszerint a munkakörhöz kötött továbbképzési kötelezettségét a továbbképzési időszak feléig kell teljesíteni.

A szerző jogász, szociálpolitikai szakértő.