Szociális vagy egyéb állami támogatás?
A mozgáskorlátozott személyek mozgását elősegítő eszközök (pl. kerekesszék, járókeret) használata szinte lehetetlen azokban az ingatlanokban, ahol az ajtókon történő áthaladás a méretük miatt eleve kizárt, s hasonló a helyzet a lépcsők esetében is. Hasonló problémákkal szembesülnek azok az idős személyek is, akik az életkor előrehaladtával, mozgásukban korlátozottá vállnak.
A megoldás minkét esetben a meglevő lakás akadálymentesítése, tehát a mozgásában korlátozott személy igényeinek megfelelő átalakítása, felújítása. Nos, ezek költségekkel járnak, nem mindenkinek van olyan megtakarítása, hogy azt könnyen megoldhatná. Egy aktív korú személy táppénze, esetleg a megváltozott munkaképességű személyek valamelyik ellátása ehhez nem minden esetben biztosít fedezetet, hasonlóan az időskorú alacsony nyugdíjjal rendelkező személyek esetében is. Jogosan vetődik fel ilyenkor a kérdés: Segíthet-e rajtuk a szociális ellátó rendszer vagy más kormányzati támogatási lehetőségek?
Többen a szociális ellátó rendszerben bíznak, mert a szociális feladatokat ellátó minisztérium tájékoztató kiadványai mindig külön fejezetben foglalkoznak „A súlyosan mozgáskorlátozott személyek közlekedési és egyéb kedvezményeivel”. Ez valóban így van, a hivatkozott fejezetben vannak felsorolva és ismertetve a súlyos mozgáskorlátozottak támogatási lehetőségei. Ugyanakkor a támogatások elméletileg nem szociális ellátások, mivel nem a szociális törvényen alapulnak, viszont gyakorlatilag annak tekinthetők, mivel az érintett személyek élethelyzetén kívánnak segíteni anyagi támogatásokkal (pl: fogyatékossági támogatás, gépkocsi szerzési támogatás, parkolási igazolvány stb.).
Hasonló az akadálymentesítési támogatás lehetősége is, ahol az állam bizonyos pénzösszegekkel segítheti az érintett lakás akadálymentését. Mint látni fogjuk, ez a támogatás a mai felújítási árak mellett kevésnek bizonyul, azt valahonnan ki kell egészíteni, a meglévő saját forrás mellett is. Ez történhet a helyi önkormányzat által nyújtható települési támogatás vagy a nyugdíjasok esetében a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek évi egyszeri segélyezése útján.
Az akadálymentés támogatás szabályait a 12/2001. (I.31.) kormányrendelet szabályozza, amely a lakáscélú állami támogatásokról szól. A rendelet címe első olvasatban meglepő lehet, de a lakáscélú, lakhatási célú állami támogatások között szerepel az akadálymentesítés támogatása is.
Akadálymentesség fogalma
Nagyon lényeges, mit is értünk napjainkban az akadálymentesítésen. A rendelet 9.§ (10) pontja alapján az akadálymentesítési munkák a következők lehetnek:
a) lépcsőt helyettesítő feljáró, rámpa kialakítása,
b) elektromosan távirányítható nyílászárók, nyitó berendezések, távnyitó szerkezetek beépítése,
c) kaputelefon beszerelése,
d) korlátok, kapaszkodók beépítése, felszerelése,
e) ajtó kiszélesítése, küszöbök megszüntetése, padlóburkolat csúszásmentesítése, járda kialakítása,
f) beépített bútorok áthelyezése, különleges elhelyezése, kialakítása,
g) különleges fürdőszobai és konyhai berendezések elhelyezése, átalakítása, áthelyezése, kialakítása, csaptelepek, szerelvények, eszközök felszerelése, kialakítása a fogyatékosság jellege által indokolt módon és mértékben,
h) higiéniai helyiségek kialakítása és átalakítása, méreteinek növelése, kádak, zuhanyzó tálcák kiegészítő berendezésekkel történő kiváltása,
i) felvonó, lépcsőjáró emelőszerkezet létesítése,
j) elektromos szerelvények, aljazok, kapcsolók áthelyezése,
k) lakás komfortfokozatának növelése céljából gáz, illetve egyéb, szilárd tüzelőanyag mozgatását nem igénylő közmű bevezetése, illetve belső hálózatának kialakítása, központosított fűtés kialakítása vagy cseréje, beleértve a megújuló energiaforrások alkalmazását is.
A támogatás összege
Az akadálymentesítési támogatás jelenlegi összege:
- akadálymentes új lakás építéséhez, lakás vásárlásához legfeljebb háromszázezer forint, ha az építtető vagy a vásárló, illetve az építtetővel vagy a vásárlóval együtt költöző, tehát a Ptk. szerinti közeli hozzátartozó vagy élettárs a mozgáskorlátozott személy,
- meglévő lakáson, lakóépületen végzett akadálymentesítéshez legfeljebb háromszázezer forint, ha a lakás tulajdonosa, illetve a tulajdonossal közös háztartásban élő - a Ptk. szerinti - közeli hozzátartozó vagy élettárs a mozgáskorlátozott személy, ha az önkormányzati lakásra határozatlan idejű bérleti jogviszonnyal rendelkező személy vagy vele közös háztartásban élő - a Ptk. szerinti - közeli hozzátartozó vagy élettárs a mozgáskorlátozott személy.
Ki igényelheti?
A támogatást a mozgáskorlátozott személy vagy a vele egy háztartásban élő közeli hozzátartozó, vagy az élettárs a támogatást abban az esetben igényelheti, ha
- a mozgásukban nem akadályozottak használatára tervezett és az érvényben lévő általános építési előírások szerint megépített lakóépületet, illetve az abban lévő lakást egyáltalában nem, vagy csak indokolatlanul nagy nehézségek árán tudná rendeltetésszerűen használni, és ezért
- ahhoz, hogy az épületet, illetve lakását megfelelően használhassa, többletköltségek vállalásával kell azt akadálymentessé tenni.
Hogyan igényelhető akadálymentesítési támogatás?
Az akadálymentesítési támogatás iránti kérelmet a hitelintézethez (bank) kell benyújtani. Ugyanazon személyre tekintettel akadálymentesítési támogatás ismételten a korábbi akadálymentesítési támogatás igénybevételéről szóló szerződés megkötésétől számított 10 év elteltével vehető igénybe.
Amint a leírtakból látható a jelenlegi 300.000, -Ft támogatás nem valószínű, hogy elegendő a tervezett akadálymentesítési munkákra, nem beszélve a benyújtandó tervek és költségvetés költségéről is, ezért a legtöbb esetben elengedhetetlen a már hivatkozott önkormányzati, illetve nyugdíjbiztosítási anyagi támogatás (segély). Az építőipari árak és szolgáltatások utóbbi években történt nagy mértékű emelése, és a mozgáskorlátozottak jövedelmi helyzete indokolttá teszi a támogatás összegének újragondolását, annak arányos emelését, hasonlóan a gépjármű szerzési támogatás összegének korábbi emeléséhez, amelynek indoka a gépjárművek árának emelkedése volt.
(A támogatás igénylésének feltételeiről a Szociális Közlöny hamarosan megjelenő májusi számában olvashatnak részletesebben)