Szociális ellátásként: ápolási díj
Mivel az állandó felügyelet, ápolás, gondozás legtöbbször a munkavégzés akadályát, de legalábbis korlátját jelenti, a kereső tevékenységből származó jövedelemszerzés helyébe szociális ellátásként az ápolási díj igénybevétele léphet.
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 40. §-a szerint az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított anyagi hozzájárulás.
Az Szt. 41. § (1) bekezdése szerint ápolási díjra jogosult a nagykorú hozzátartozó, ha állandó és tartós gondozásra szoruló súlyosan fogyatékos, vagy tartósan beteg tizennyolc év alatti személy gondozását, ápolását végzi.
Ha az ápolást végző személy munkaviszonyban áll, részére a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 131. §-a szerint a hozzátartozó személyes ápolása céljából az ápolás idejére, de legfeljebb két évre fizetés nélküli szabadság jár.
Az ápolási díjból nyugdíjjárulék fizetése történik, így az ápolási díj időtartama szolgálati időt jelent a nyugdíjjogosultsághoz.
A nők negyven év jogosultsági idő alapján járó kedvezményes nyugellátásánál jogosultsági időnek számít a nő beteg gyermeke ápolására tekintettel kapott ápolási díj időtartama.
Súlyos esetben: gyermekek otthongondozási díja
Önellátásra képtelen, súlyosan fogyatékos vagy tartósan beteg gyermekéről gondoskodó szülő, örökbefogadó szülő gyermekek otthongondozási díját igényelheti az Szt. 38.§-a szerint. Ez az ellátás is nyugdíjra jogosító szolgálati időt, és a nők negyven év jogosultsági idő alapján járó kedvezményes nyugellátásánál jogosultsági időt jelent.
A tartós ápolás azonban mindezen kedvezmények ellenére általában az ápolást végző személy életútjára is hatással van, mivel munkavégzését és keresete nagyságrendje révén későbbi öregségi nyugdíja összegét érintheti.
Ezen a területen kedvező változás, hogy az Szt. 44/A §-ával 2018. január 1-től bevezetésre került a tartós ápolást végzők időskori támogatása. Az ellátás nem minősül nyugellátásnak.
Nyugdíj mellett: tartós ápolást végzők időskori támogatása
Tartós ápolást végzők időskori támogatására az a szülő jogosult, akinek az öregségi nyugdíjra való jogosultságát megállapították, ha az öregségi nyugdíj megállapításának napját megelőzően összeszámítva legalább húsz éven át saját háztartásában ápolta, gondozta súlyosan fogyatékos, illetve tartósan beteg gyermekét, és ez alatt az idő alatt legfeljebb napi négy órában végzett otthonán kívül keresőtevékenységet vagy a keresőtevékenységet otthonában végezte.
Ha az ápolást végző személy részére az öregségi nyugdíj folyósítás nélkül kerül megállapításra (nyugdíjrögzítés), nem jogosult tartós ápolást végzők időskori támogatására.
Nem állapítható meg az ellátás akkor sem, ha még csak nyugdíjelőleg kerül folyósításra.
A tartós ápolást végzők időskori támogatása havonta ötvenezer forint. Az ellátás a jogosultsági feltételek bekövetkezésének napjától állapítható meg. Az igény, ha a jogosultsági feltételek már ekkor is fennálltak, visszamenőleg hat hónapra is érvényesíthető. A jogosultság kezdő hónapjára tekintettel is teljes összegben jár az ellátás. Az ellátás iránti igény a kérelmező lakóhelye szerint illetékes kormányhivatal nyugdíjmegállapító szervéhez nyújtható be az erre a célra rendszeresített adatlapon, vagy elektronikus úton. Az ellátást a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatósága folyósítja azon a folyósítási törzsszámon, melyen a jogosult öregségi nyugdíja is folyósításra kerül. A folyósítás – azonosan a nyugdíjakkal – tárgyhónapra történik.
Munkaviszonyban: gondozói szabadság
A munkavállaló, ha munkája mellett személyesen ápol súlyos egészségi okból gondozásra szoruló személyt, sokszor kerülhet olyan helyzetbe, hogy a munkaidőt érintően kell az ápolást igénylő személyről gondoskodnia, például orvosi vizsgálatra kísérni nevezettet. Ezért ilyen esetben több szabadidő válhat szükségessé a munka mellett a távollét díjazásától függetlenül.
Ezen a helyzeten segít az Mr. 55. § (1) bekezdés l) pontjában található gondozói szabadság.
A rendelkezés szerint ugyanis évi öt munkanapra mentesülhet az a munkavállaló a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettség alól, aki a súlyos egészségi okból gondozásra szoruló hozzátartozóját, vagy a munkavállalóval közös háztartásban élő személyt személyesen gondozza.
Díjazás – nem fizetett, igazolt távollét
Erre az időtartamra nem jár bérezés vagy távolléti díj, igazolt, nem fizetett távollétnek is szokták nevezni, így nem lesz jogosultsági idő a nyugellátáshoz.