Látássérültek állami támogatása

Október a „látás hónapja”, október 15-e pedig a Fehér Bot Világnapja. A kiemelt időszak célja a közvélemény figyelmének felhívása a vakok és a gyengénlátók sajátos helyzetére, a társadalomba való beilleszkedésük jelentőségére.

Mire jogosult egy látássérült ma Magyarországon?

Információinkat körülbelül 90%-ban vizuális úton szerezzük, nem csoda, hogy csak nagyon nehezen tudjuk elképzelni, miként lehet kép, látvány, azaz a látás nélkül létezni. A vak és gyengénlátó emberek élete a számos technikai vívmány ellenére ma sem könnyű, különösen, ha felnőttkorban kell megtanulnia a látás nélküli életet. Az állam a fogyatékossággal élő személyekre vonatkozó védelem mellett is számos eszközzel, lehetőséggel segíti a látássérült személyeket, amely célja az önálló életvitel kialakítása és fejlesztése, valamint az állapotból adódó hátrányok csökkentése, kompenzálása. Cikkünkben röviden sorra vesszük ezeket a lehetőségeket és támogatási formákat.

Pénzbeli és természetbeni ellátások

Fogyatékossági támogatás – vakok személyi járadéka

A támogatások célja a súlyos fogyatékossággal élők rendszeres támogatása. A fogyatékossági támogatásban részesülők körét a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény határozza meg. A vakoknak (és más, súlyosan fogyatékos személyeknek) járó havi támogatás összege 2025-ben 36.341 Ft az alapösszegű támogatás, illetve 44.729 Ft, ha az önkiszolgálási képesség hiányzik vagy halmozottan fogyatékos a személy. A Magyar Államkincstár folyósítja a támogatást kérelem alapján, az erről szóló orvosi igazolás birtokában. A vakok személyi járadéka 2001. június 30-ig volt igényelhető, azt követően már nem lehet megállapítani, tehát kifutó ellátásról van szó. A vakok személyi járadékában részesülő személy a járadék helyett állapotának vizsgálata nélkül kérheti a fogyatékossági támogatás megállapítását.

Közgyógyellátás

Ez a támogatási forma a gyógyszerek, a tb-támogatott gyógyászati segédeszközök és a gyógyászati ellátások költségeihez járul hozzá. Bizonyos esetekben szociális rászorultság esetén, más esetekben méltányossági alapon, megint más esetekben alanyi jogon állapítható meg a jogosultság. Utóbbi eset áll fenn a magasabb összegű családi pótlékban részesülő gyermek esetében, tehát súlyos fogyatékosság esetén, ilyenkor alanyi jogon jár az ellátás. Egyéb esetekben (mint pl. felnőtt vak személy részére) a rászorultsági, illetve a méltányossági elv lehet megoldás. A keret havi maximális összege 12 ezer forint.

Adókedvezmény

A látássérült emberek személyi adókedvezményt kaphatnak, amely 2025-ben 14 000 Ft/ hónap adómegtakarítást jelenthet. A kedvezményt – a többi adókedvezményhez hasonlóan – a munkáltatónak benyújtott nyilatkozattal lehet érvényesíteni, illetve utólagosan is, önellenőrzéssel. Még mindig kevesen tudják, hogy bizonyos betegségek és fogyatékosságok esetén, így vakok részére is 2025-től emelt összegű, havi 14 500 forint, vagyis éves szinten 174 ezer forint adókedvezmény járhat. Az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmény igénybevétele szempontjából súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségekről szóló 335/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet melléklete felsorolja azokat a látási fogyatékosságokat, amelyek esetében az emelt összegű adókedvezményre való jogosultság fennáll.

 

Segítség az utazásban

Utazási kedvezmények és segítségek

2024. március 1-jétől a vak és más fogyatékossággal élő személyek, valamint kísérőik ingyenesen utazhatnak a helyi és helyközi közösségi közlekedésen Magyarországon, a vonatkozó jogszabályok szerint. Ez a kedvezmény a korábbiakhoz képest lényeges változás, amely kiterjed a fogyatékossági támogatásban részesülőkre és más, jogszabályban meghatározott csoportokra is. Az érintett személyek a kedvezményre való jogosultságot – a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének arcképes igazolványával rendelkező látássérült személyek kivételével – a Magyar Államkincstár által kiadott Hatósági Igazolvánnyal igazolják.

Szintén a közlekedést segíti a fehér bot, melyet orvosi rendelvényre írhatnak fel. A tb-re felírt bot 80%-os támogatással igényelhető a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőtől, a Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségétől (MVGYOSZ) segédeszközboltban lehet megvásárolni. Vakvezető kutya kiképzésével több civil szervezet is foglalkozik, igény esetében hozzájuk lehet fordulni. A kutya díjmentesen kerül a használatába, emellett részletes kiképzést biztosítanak a biztonságos tájékozódás és közlekedés elsajátítása érdekében. A fővárosi közlekedésben nagy segítség lehet a Futár távirányító, melynek segítségével a megállókban elhelyezett kijelzők felolvassák a képernyő tartalmát, vagyis a vakok, gyengénlátók önállóan informálódhatnak a járatok indulásáról.

 

Oktatási és szociális lehetőségek

A vak és gyengénlátó tanuló személyek részére speciális iskolák, egységes gyógypedagógiai és módszertani intézmények biztosítják az eltérő igényeknek megfelelő oktatást, fejlesztést, valamint az ehhez szükséges eszközöket. Az integrált oktatásban tanuló diákoknak a tankerület biztosítja a személyi segítőt, valamint a tanulást segítő eszközöket.

A Vakok Állami Intézete (VÁI) Budapest állami fenntartású szociális intézmény, mely hat nagy telephelyen és két lakhatást biztosító ingatlanban biztosít a szociális törvény szerinti szociális szolgáltatásokat. Így nappali ellátást és bentlakásos ellátást is nyúlt, ez utóbbi ellátási formában támogatott lakhatást, ápolást-gondozást nyújtó ellátást és rehabilitációs ellátást tart fenn. Az Intézet egyben elemi rehabilitációs szolgáltató is, emellett fejlesztő foglalkoztatást működtet és foglalkozási rehabilitációval támogatja a munkaerőpiaci beilleszkedést.

 

Elemi rehabilitáció

Az elemi rehabilitáció lényege, hogy látásvesztést követően, a még működő vizuális funkciókra, illetve a látáson kívüli ingerekre támaszkodva olyan képességek és készségek fejlesztését, módszerek és technikák elsajátítását teszi lehetővé, melyekkel a látássérült személy önálló életvitelt érhet el. Hazánkban több intézmény és szervezet nyújt elemi rehabilitációs szolgáltatást látássérült személyek részére a már említett VÁI mellett.

A szolgáltatás igénybevétele a 16 év feletti látássérült személyeknek alanyi jogon jár, aki orvosi dokumentummal igazolni tudja állapotát, valamint azt, hogy ez az állapot tartós vagy végleges, és képes részt venni a folyamatban (nem áll pl. egyéb kezelés alatt). A jelentkezés után a rehabilitációs központ előzetes állapotfelmérést és egyéni fejlesztési tervet készít, majd megállapodás kötésére kerül sor a központ és a rehabilitációban részt vevő személy között. A szolgáltatók egy része bentlakásos formát is biztosít, ami előnyös lehet azoknak, akik az adott központtól távol élnek.

 

Megváltozott munkaképesség, foglalkozási rehabilitáció

A foglalkozási rehabilitáció célja az egészségkárosodott, fogyatékossággal vagy betegséggel élő emberek elhelyezkedésének és tartós munkavállalásának elősegítése a megmaradt képességeiknek megfelelő szinten. Ha valaki olyan egészségkárosodással vagy fogyatékossággal rendelkezik, amely jelentősen befolyásolja munkavégző képességét, vagy netán egyáltalán nem is tud dolgozni, akkor a legkézenfekvőbb számára, ha átesik a hivatalos minősítési eljáráson.

A minősítési eljárás következtében rehabilitációs ellátásra (vagy rokkantsági ellátásra) való jogosultság állapítható meg, emellett az álláskeresés és a munkaerő-piaci elhelyezkedés lehetőségei és feltételei is könnyebbé válnak. A kormányhivatalok rehabilitációs hatóságai foglalkozási rehabilitációs szolgáltatást biztosítanak, valamint munkaközvetítést végeznek, amelynek keretei között segítséget nyújtanak az elhelyezkedésben: a védett munkaerő-piacra, akkreditált munkáltatóhoz, illetve nyílt munkaerő-piaci munkáltató felé irányítják az ügyfelet. Emellett egyéb lehetőségek is felmerülnek, mint a közfoglalkoztatás vagy önálló vállalkozás indítása. Az állam különböző pénzügyi és adózási eszközökkel és támogatásokkal segíti, ösztönözi a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatását a nyílt munkaerőpiacon.

 

Fontos jogszabályok:

1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról

2011. évi CXCI. törvény a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról

490/2020. (XI. 11.) Korm. rendelet a látássérült személyek számára biztosított elemi rehabilitációs szolgáltatásról

335/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmény igénybevétele szempontjából súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségekről

49/2009. (XII. 29.) EüM rendelet a súlyos fogyatékosság minősítéséről és igazolásáról

7/2012. (II. 14.) NEFMI rendelet a komplex minősítésre vonatkozó részletes szabályokról

 

Hasznos honlapok:

Egységes Fogyatékosságügyi Információs Portál: https://www.efiportal.hu

Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége: https://mvgyosz.hu

Slachta Margit Nemzeti Szociálpolitikai Intézet Elemi rehabilitációs Módszertani Központ: https://nszi.hu/szakmai-tevekenysegek/elemi-rehabilitacios-modszertani-kozpont

Vakok Állami Intézete: https://vakokintezete.hu

Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat: https://nfsz.munka.hu

Érték Vagy! portál megváltozott munkaképességű álláskeresők számára: https://ertekvagy.hu