A köznevelési törvény szerint a gyermekek abban az évben, amelyben augusztus 31-ig betöltik a harmadik életévüket, kötelesek megkezdeni az óvodát.
2011 évi CXC. 8. § (2) bekezdés szerint „A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a harmadik életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától (szeptember 1.) legalább napi négy órában óvodai foglalkozáson köteles részt venni.”
Léteznek azonban olyan kivételes esetek, amikor a bölcsődei elhelyezés meghosszabbítható.
A fő szabály:
az 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról kimondja:
42/A§ Bölcsődei ellátás keretében a gyermek húszhetes korától nevelhető és gondozható.
Amennyiben a harmadik életévét
ca) január 1-je és augusztus 31-e között tölti be, az adott év augusztus 31-éig,
cb) szeptember 1-je és december 31-e között tölti be, a következő év augusztus 31-éig, ha a szülő, törvényes képviselő nyilatkozik arról, hogy a gyermek napközbeni ellátását eddig az időpontig bölcsődei ellátás keretében kívánja megoldani.
Mikor maradhat a gyermek még egy évet?
Vannak olyan tényezők - a gyermek fejlettségi szintje vagy sajátos nevelési igénye -, amikor az alacsonyabb csoportlétszám miatt a bölcsőde biztonságosabb fejlesztési közeg tud lenni, mint az óvoda.
Nézzük meg, hogy milyen szempontokat kell figyelembe vennünk ahhoz, hogy a Menjen óvodába vagy maradjon a bölcsődében a gyermekem? kérdés megválaszolásában támogatni tudjuk a szülőket.
A bölcsődei nevelés egyik alapelve az egyéni bánásmód érvényesítése.
Ez azt is magában foglalja, hogy bölcsődei szakemberként tudjuk, a gyermekek fejlődése eltérő, mindegyikük egyedi úton halad. Ennek az egyedi útnak a feltérképezését segíti a megfigyelés módszere. A bölcsődei csoportnapló napi bejegyzései rögzítik a gyermek fejlődésének állomásait, eseményeit. Ezekből az elemekből készülnek el a fejlődési napló negyedéves összefoglalói.
Fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy a célzott, tudatos megfigyelés fontos módszer a kisgyermeknevelő pedagógiai eszköztárában, mert több szempont mentén tud információkat gyűjteni a gyermek fejlődéséről.
Jogi háttér
A szakmai nézőpont mellett tisztában kell lennünk a jogi háttérrel is.
A jogszabályok szerint az alábbi esetekben maradhat tovább a kisgyermek:
1997 évi XXXI. Tv. 42/A
„(2) Ha a gyermek harmadik életévét betöltötte, de testi vagy értelmi fejlettségi szintje alapján még nem érett az óvodai nevelésre, és óvodai jelentkezését az orvos nem javasolja, bölcsődei ellátás keretében gondozható, nevelhető a gyermek negyedik életévének betöltését követő augusztus 31-éig.”
A bölcsődeorvos vagy a gyermek házi gyermekorvosa igazolja, hogy a gyermek fejlődése érdekében továbbra is szükséges a bölcsődei ellátás.
„(3) A bölcsődei ellátásban a sajátos nevelési igényű gyermek annak az évnek az augusztus 31. napjáig vehet részt, amelyben a hatodik életévét betölti.”
A jogosultságot Szakértői Bizottság által kiadott szakértői vélemény igazolja ebben az esetben.
Az Oktatási Hivatal (OH) felé teljesítendő kötelezettségek
Magyarországon az óvodai nevelésben való részvétel kötelező. Annak érdekében, hogy a gyermek jogszerűen maradhasson a bölcsődében a 3. életéve után, az alábbi adatszolgáltatás kötelező:
Az 1997 évi XXXI. tv 37. §-a rögzíti:
(4) A bölcsőde, mini bölcsőde vezetője, valamint a munkahelyi bölcsőde és a családi bölcsőde fenntartója minden év április 15-éig tájékoztatást küld az Oktatási Hivatalnak azon harmadik életévüket betöltött gyermekekről, akikről a Gyvt. 42/A. § (2) bekezdése szerint, a szülő egyetértésével megállapították, hogy óvodai nevelésre nem érett. Az Oktatási Hivatal a tájékoztatást minden év április 20-ig megküldi a gyermek lakóhelye, annak hiányában tartózkodási helye szerint illetékes kötelező felvételt biztosító óvoda vezetőjének.
(5) A (4) bekezdés szerint lejelentett gyermek szülője mentesül a gyermek óvodai beíratásának kötelezettsége alól.
(6) Ha a (4) bekezdés szerint lejelentett gyermek ellátására vonatkozó megállapodás a bölcsődei nevelési év közben megszűnik, arról a bölcsőde, mini bölcsőde vezetője, valamint a munkahelyi bölcsőde és a családi bölcsőde fenntartója haladéktalanul tájékoztatja a gyermek lakóhelye, annak hiányában tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjét.
Az Oktatási Hivatal megküldi az Általános bölcsődei bejelentő lap – a további egy nevelési évig a bölcsődében maradó, óvodaköteles korú gyermekekről – elnevezésű nyomtatványt az kisgyermekintézmények számára.
A kitöltött és aláírt adatlapot szkennelt formában az adatszolgaltatas@oh.gov.hu e-mail címre kell elküldeni.
A fentiekből jól érzékelhető, hogy a vonatkozó jogszabályok rendkívül fontos védőhálót jelentenek a családok életében. Nem csupán adminisztratív könnyítésről van ugyanis szó, hanem a gyermek egyéni fejlődési ütemének tiszteletben tartásáról.
A szerző a Magyar Bölcsődék Egyesületének alelnöke
(Cikkünket teljes terjedelmében az „Intézményvezetői Tanácsadó Bölcsődéknek” című lapunk áprilisi számában olvashatják)