Mire figyeljünk, ha esetnaplót töltünk ki?

Március elsejétől el kell térni a megszokott rutintól a család- és gyermekjóléti központokban: új esetnaplót adott ki a minisztérium.

Az esetnapló a család- és gyermekjóléti szolgáltatások szakmai dokumentuma, amelyet a szociális vagy mentálhigiénés problémák vagy egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok esetében vezet a család- és gyermekjóléti központ munkatársa. 

Az adatok kezelésére, nyilvántartására maga a szociális törvény ad felhatalmazást (Szt. 20.§), ez alapján vezeti az esetnaplót a családsegítő a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998 (IV.30.) NM rendeletben foglaltak alapján, a Szociális Ágazati Portálon közzétett formában. Az esetnaplónak nem csupán formai követelményeire, hanem tartalmára vonatkozóan is találunk útmutatást, amelyet 2016-ban adott ki az akkori Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal. Emellett fontos megismerni a szintén 2016-ban kiadott, a család- és gyermekjóléti szolgáltatás keretében biztosított segítő munka folyamatairól szóló protokoll, valamint a család- és gyermekjóléti szolgáltatás által működtetett észlelő- és jelzőrendszer folyamatairól szóló protokoll útmutatásait is. Mindkét dokumentum többször átdolgozásra került, legutoljára 2024-ben frissítették, aktualizálták a tartalmukat.
A korábban közzétett esetnapló módosítása összhangot teremt a szociális törvényben meghatározott adatkörrel, valamint a Központi Statisztikai Hivatal által a család- és gyermekjóléti szolgáltatások adatai kérdőívvel (a KSH OSAP 1696. számú adatlap). Az esetnaplóból kikerültek azok a pontok, amelyek a gyermek veszélyeztetése esetén a GYVR-ben vezetendők. Az alábbiakban végig vesszük az esetnapló vezetését érintő legfontosabb változásokat, melyeket március 1-től már alkalmazni kell.

Változások a nyomtatványi adatlapban

A 2. pontban a nyilvántartásba vétel számát is fel kell tüntetni. A nyilvántartásba vételi számhoz kell beírni az intézményben kialakítottak szerint meghatározott egyedi azonosítót: pl. aktaszám, dossziészám, iktatószám. Fontos pontosítás, hogy a 2.1. pontban az ellátást igénybevevő születési nevét, a 2.4. pontban az anyja nevét kell feltüntetni természetes személyazonosító adatként az Szt. 20. § (2) bekezdés a) pontja alapján.  A 2.9. pontban az ellátást igénybevevő cselekvőképességére vonatkozó adatot kell feltüntetni az Szt. 20. § (2) bekezdés d) pontja alapján, ezzel összefüggésben a 2.10. pontnál a cselekvőképességében részlegesen korlátozott vagy cselekvőképtelen igénybevevő esetén a törvényes képviselő nevét és elérhetőségét is kell feltüntetni az Szt. 20. § (2) bekezdés e) pontja alapján (2.10. pont). A 2.11. pontnál az ellátást igénybevevő megnevezett hozzátartozójának nevét, értesítési adatait (telefonszáma, értesítési címe) lehet feltüntetni az Szt. 20. § (2) bekezdés e) pontja alapján. Tehát annak a hozzátartozónak a nevét és elérhetőségét, akinek ezen személyes adatait az esetvitel szempontjából fontos feltüntetni (a Cselekvési tervben bevont családtagként soroljuk fel őket). 

Kisebb pontosítás, hogy az állandó bejelentett lakás helyett állandó bejelentett lakóhely szerepel a lakóhely megadására vonatkozó részben, emellett a tartózkodási hely fogalmát is meghatározza az adatlap: ez az ellátást igénybevevő lakcíme, ahol ténylegesen lakik.

 A 2.14. pontnál a gazdasági aktivitás vizsgálata során meg kell jelölni az ellátást igénybe vevő munkahelyét, illetve inaktív kereső esetén pl. nyugdíjas vagy munkanélküli státuszát. (korábban: “illetve inaktív kereső vagy nyugdíjas státuszát” volt).
A 2.15. pont az igénybevevő gyermekeire vonatkozó adatokat tartalmazza, amennyiben vannak. Fontos, a magyarázó rendelkezésekben is kiemelt tény, hogy ha a gyermekek veszélyeztetettsége felmerül, akkor a Gyermekeink védelmében elnevezésű informatikai rendszer (GYVR) vezetése szükséges. Amennyiben a veszélyeztetés nem áll fenn, abban az esetben kell a gyermek személyes adatait megadni, ha az releváns, egyéb beavatkozás igényét veti fel, illetve segítséget jelent az ügy kezelésében. Például, ha az ellátás igénybevevőjének van gyermeke, aki nem veszélyeztetett, de a gyermek 16 év feletti és az igénybevevő a gyermek iskoláztatásához kér segítséget; vagy a gyermek speciális szolgáltatást vesz igénybe. Ha az ellátást igénybevevő gyermeke nem veszélyeztetetett, de a gyermek (pl. az eltartott fiatal felnőtt) az igénybevevő részéről felmerült probléma megoldásába tevőlegesen bevonható és az együttműködési megállapodást aláírja, a gyermek személyes adatait szintén rögzíteni szükséges. Egyéb esetben csak a gyermekek számát kell feltüntetni statisztikai célú adatként.

(Cikkünk folytatását az Intézményvezetői Tanácsadó Szociális Intézményeknek című folyóiratunk áprilisi számában olvashatják)