Új Országos Fogyatékosságügyi Program
2026-tól új Országos Fogyatékosságügyi Program (a továbbiakban: OFP) váltotta az előzőt, amely felvázolja az elkövetkező évek szakmai stratégiáját, egyben rendszerszintű irányt ad a szakpolitikának. A következő 10 év stratégiai terve kiemelt hangsúlyt fektet azokra a célokra, amelyek megvalósulását egyrészt az ENSZ Fogyatékossággal élő Személyek Jogairól szóló Egyezménye (CRPD Egyezmény), másrészt a fogyatékossággal élő személyek jogaira vonatkozó 2021-2030 közötti európai bizottsági stratégia is előír a résztvevő államok, illetve a tagállamok számára. Ennek megfelelően a következő tíz évre szóló OFP-ben kiemelt hangsúlyt kap a korai diagnózis és segítségnyújtás fejlesztése, az inkluzív oktatás bővítése, a foglalkoztatási lehetőségek növelése, az egészségügyi és szociális szolgáltatások minőségének további javítása, valamint az egyenlő hozzáférés biztosítása a kommunikációhoz és az információhoz.
Korai diagnózis és segítségnyújtás
Ezek a célok természetesen már a korábbi programban is jelen voltak, számos EU-s pályázat, kormányzati program támogatta a megvalósulásukat. „A koragyermekkori intervenció ágazatközi fejlesztése” elnevezésű, 2022-ben lezárult EFOP projekt keretei között a kora gyermekkori intervenció ágazati ellátórendszereit összefogó és fejlesztő, az egységes gyermekút megteremtését célzó, rendszerszintű fejlesztés valósult meg, amely komplex módszertani fejlesztéseken, a szakemberek képzésén, az ágazati informatikai rendszerek összekapcsolásán keresztül a kora gyermekkori intervenció hatékonyságának növeléséhez járult hozzá. A Projekt eredményeként létrejött a Gyermekút Módszertani Központ, amely tudásmegosztással, a családokkal kialakított, bizalomra épülő közös munkával segíti a fejlesztésre szoruló gyermekeket és a velük foglalkozó szakembereket. A központ elsődleges célja, hogy olyan tudásbázisként működjön, amely a kora gyermekkori intervenció témakörében felhalmozódó tudást, projekteredményeket rendszerezi, folyamatosan fejleszti és az érintettek rendelkezésére bocsátja (Forrás: https://gyermekut.hu).
A 2026 utáni stratégia legfontosabb célja, hogy ezek a szakmai standard-ek a mindennapi gyermekjóléti és szociális szolgáltatások nyújtása során egyre inkább teret kaphassanak. Mindez érinti a bölcsődei, óvodai integrációt, a pedagógiai szakszolgálatok munkáját, emellett természetesen egészségügyi vonatkozása is van. Jól látható, hogy az egyes szakterületek (szociális, köznevelési, egészségügyi szakma) együttműködése kulcsfontosságú a megvalósítás hatékonyságának növeléséhez.
Itt fontos megjegyezni, hogy a koragyermekkori ellátás egyik legfőbb problémája, hogy nincs elegendő mennyiségű és minőségű szakember az ellátórendszerben. Különösen igaz ez az autizmus-specifikus szolgáltatások területére. A korai fejlesztés eredményességének legfőbb kérdése lesz, hogy megfelelő képzésekkel, illetve ösztönzőkkel megtámogatva elegendő szakember tud-e tevékenykedni a gyermekeket ellátó intézményekben.
Fejlesztő foglalkoztatás, védett foglalkoztatás
A megváltozott munkaképességű munkavállalók helyzetének javítása érdekében számos foglalkoztatási ösztönző bevezetéséről döntött a kormányzat, így a szociális hozzájárulási adó kedvezmény biztosításáról MMK munkavállalók esetében, amely a munkaadói oldal számára jelent könnyítést, vagy éppen a fogyatékossággal élők adókedvezményeinek biztosításáról, amely a munkavállalók helyzetét javítja.
A 2022-ben lezárult EFOP-1.1.1-15 „Megváltozott munkaképességű emberek támogatása” kiemelt projekt célul tűzte ki a megváltozott munkaképességű személyek nyílt munkaerő-piaci integrációjának elősegítését foglalkozási rehabilitációs szolgáltatások nyújtásával és munkaerő-piaci aktív eszközök alkalmazásával. E projekt eredményeként jött létre az Érték vagy! Intelligens rehabilitációs álláskereső platform, amely egyfajta közvetítő csatorna az MMK munkavállalót kereső foglalkoztatók és a munkavállalók között.
Folytatás: EFOP Plusz
A területen a legfontosabb újdonság az EFOP Plusz 4.1.2-25 - Fogyatékos és sajátos nevelési igényű fiatalok munkatapasztalat-szerzésének támogatása, munkakompetenciák fejlesztése elnevezésű pályázat, melynek célja a 16 és 29 év közötti, pályakezdő, fogyatékossággal élő fiatalok foglalkoztathatóságának javítása, nyílt munkaerőpiacra történő felkészítése, számukra munkagyakorlat, munkaszocializáció, munkatapasztalat-szerzés biztosítása akkreditált foglalkoztatóknál. A cél, hogy ezek a fiatalok megszerezzék az első munkatapasztalatukat, fejlesszék a munka világához szükséges kompetenciáikat, és reális esélyt kapjanak a nyílt munkaerőpiacon. A pályázat felhívása kifejezetten a fiatalokra fókuszál, hiszen évente átlagosan mintegy 6000 fogyatékossággal élő vagy SNI fiatal fejezi be tanulmányait. A pályázat dokumentációja megtalálható a hivatalos oldalon.
A nyílt munkaerőpiacon történő elhelyezkedés és a védett foglalkoztatás mellett harmadik lehetőség a fejlesztő foglalkoztatásban való részvétel. Itt a cél a munkaerőpiaci továbblépés, a meglévő készségek fejlesztése, új tudás megszerzése, tehát az intézményi foglalkoztatásból történő kikerülés azok számára, akiknek állapota ezt lehetővé teszi. Fontos, hogy a mindenkori szakmapolitika ezt a célt erősítse, ehhez rendelve az egyéb (pénzügyi, szakmai, módszertani) eszközöket, támogatási lehetőségeket.