A családtámogatási ellátások körében is megjelenik az élet sokszínűsége. A családtámogatási ellátások célja a családok anyagi biztonságának elősegítése, a gyermeknevelés támogatása. Ez a cél megvalósul akkor is, ha a gyermek a szüleivel él egy családban, a szülők akár házastársi, akár élettársi együttélési kapcsolatban vannak, és akkor is, ha a gyermek szülője és annak élettársa alkotja a gyermekkel a családot.
Ez utóbbi esetben azonban jó tudni, hogy a szülővel együtt élő élettárs (tehát az a személy, aki a gyermeknek nem a szülője), csak meghatározott feltételek megléte esetén veheti igénybe a szülő helyett a családi pótlékot.
A gyermekkel közös háztartásban együtt élő szülei (akár házastársak, akár élettársak) esetében bármelyik szülő igényelheti a családi pótlékot. A közös szülői felügyeletet gyakorló, különélő szülők, akik felváltva, azonos időtartamban nevelik és gondozzák a gyermeket, mindketten jogosultak ötven-ötvenszázalékos arányban a családi pótlékra. (Osztott szülői felügyeletnek is szokták nevezni ezt, az egyre gyakrabban előforduló helyzetet.)
Ezt is jó tudni
A szülővel együtt élő, nem a gyermek szülője élettárs csak akkor teheti ezt meg, azaz akkor lehet jogosult a gyermek után járó családi pótlékra, ha a gyermekkel életvitelszerűen együtt él, és a gyermek szülőjével az élettársi kapcsolat legalább egy éve szerepel az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában, vagy az élettársi kapcsolatot olyan közokirattal igazolja, amelyet legalább egy évvel a kérelem benyújtása előtt állítottak ki.
Az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartását a közjegyző vezeti. Az élettársak bármelyikének lakó-, vagy tartózkodási helye szerint illetékes közjegyző előtt tehetnek az élettársak közös nyilatkozatot arról, hogy egymással a Polgári Törvénykönyv szerinti élettársi kapcsolatban élnek, és kérik ennek bejegyzését a nyilvántartásba.