Új feladatokkal bővült a bölcsődei alapprogram

Új alfejezettel egészült ki a Bölcsődei nevelés-gondozás szakmai alapdokumentuma a gyermekek elsősegélynyújtása és baleseti ellátása kapcsán. Fontos módosítások születtek az SNI gyermekek ellátásában is, így több szabályzatot is át kell dolgozniuk az érintett intézményeknek az újdonságokkal összefüggésben.

A Bölcsődei nevelés-gondozás országos alapprogramja (bölcsődei alapprogram) rögzíti azokat az elveket, célokat és alapvető módszereket, amelyek minden bölcsődei ellátást nyújtó intézményre vagy szolgáltatóra vonatkoznak: önkormányzati, egyházi intézményektől a családi vagy munkahelyi bölcsődékig.

Új fejezet: gyermek-elsősegélynyújtás

A legjelentősebb újdonság egy teljesen új alfejezet beiktatása a gyermekek elsősegélynyújtása és baleseti ellátása. A szabályozás indokoltságát az elmúlt évek tapasztalatai adják: számos intézményben nincs megfelelő protokoll balesetek bekövetkezte esetére. 
Az Alapprogram módosított szövege kimondja: „A bölcsődei ellátás során a gyermekek testi épségének és biztonságának megőrzése kiemelt jelentőségű. Ennek érdekében a bölcsődei ellátást nyújtó intézmény, szolgáltató köteles olyan belső eljárásrendet kialakítani és működtetni, amely biztosítja a gyermekbalesetek és rosszullétek esetén követendő egységes, szakszerű és gyermekközpontú intézkedéseket, továbbá a szülővel, törvényes képviselővel történő megfelelő kommunikációt.”
A program tehát előírja, hogy a bölcsődéknek belső eljárásrendet kell kialakítaniuk, amely tartalmazza például a baleset vagy rosszullét esetén követendő lépéseket, a mentőhívás rendjét, a vezető és a szülő értesítésének módját, a dokumentálási kötelezettségeket, a balesetek nyilvántartását és megelőzését, illetve a fenntartó felelősségét a képzések és feltételek biztosításában. Az intézményeknek tehát saját, egyedi baleset- és elsősegélynyújtási protokollt kell készíteniük, amely alapján eljárnak baleset bekövetkezte esetén. 

SNI gyermekek csoportszervezése – inkluzív irány

A sajátos nevelési igényű gyermekek ellátásánál változott a csoportszervezés szemlélete. Korábban három formát nevesített a program, így a teljes integráció, a részleges integráció és a speciális csoport szervezési elvét.  A 2026-os változat már csak a teljes integrációt és a részleges integrációt nevesíti. A „speciális csoport”, mint külön forma kikerült az Alapprogramból. 
Az elmúlt években a koragyermekkori ellátásban egyértelmű szemléletváltozás figyelhető meg azirányban, hogy a sajátos nevelési igényű (SNI) vagy eltérő fejlődésű gyermekek lehetőleg ne különüljenek el, hanem a közösség részeként fejlődjenek. A hazai bölcsődében ritkán működtek valódi speciális csoportok, hiszen igen szigorú személyi és infrastrukturális feltételek kellettek az ilyen csoportok kialakításához: a kis létszám betartása, a speciális szakemberek és a megfelelő fejlesztő infrastruktúra rendelkezésre állása nyilvánvalóan finanszírozási kérdés is. Mindenesetre egyértelműen látható, hogy a korai fejlesztés fő helyszíne ma inkább a pedagógiai szakszolgálat rendszere. A bölcsőde feladata az integrált nevelés biztosítása, szerepe inkább a korai jelzésben, megfigyelésben, a szakemberekkel való együttműködésben keresendő.

Gyermekvédelmi szempontok erősödése

A gyermekvédelmi jelzőrendszer módszertani változásaival összhangban az alapprogramban is hangsúlyosabb szerepet kap az intézményi felelősség a jelzési és együttműködési kötelezettség teljesítése során.  Cél, hogy szorosabb kapcsolat alakuljon ki a pedagógiai szakszolgálatokkal, illetve egyértelműbb kompetenciahatárok jelöljék ki a felelősségi és hatásköri kereteket. 
Mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a bölcsőde korai jelző- és támogató rendszerként jelenik meg hangsúlyosabban. Az alapprogram szerint: A bölcsődei ellátást nyújtó intézmény, szolgáltató funkciójából adódóan alkalmas színtér a koragyermekkori intervenció szemléletének alkalmazására. Ennek értelmében a kisgyermeknevelő egyik fontos feladata az esetlegesen felmerülő fejlődésbeli lemaradások, megtorpanások felismerése és jelzése, a korai megsegítés. Mindez a szülők bevonásával, a kompetenciahatárok betartásával, családközpontú szemlélet mentén a szükséges beavatkozások, intézkedések megtételével történik.

Mely szabályzatokat kell módosítani?

A legfontosabb a már említett elsősegélynyújtási belső eljárásrend elkészítése. emellett azonban érdemes a többi szabályzatot is áttekinteni, összhangba hozni az Alapprogram változásaival. A Szakmai Programban jelennek meg az alapprogram pedagógiai elvei, ezért néhány pontot célszerű frissíteni. Érdemes hangsúlyozni a koragyermekkori intervenció szerepét, részletezni a pedagógiai szakszolgálattal való együttműködés gyakorlatát, megfogalmazni az inkluzív nevelés elvét (teljes és részleges integráció), valamint kitérni a gyermekbiztonság és egészségvédelem hangsúlyosabb megjelenítésére.
Az SZMSZ módosítása is szükséges lehet, hiszen meg kell határozni a felelősségi köröket baleset esetén, az egészségvédelmi feladatokat, valamint az intézmény és a külső szakemberek együttműködésének rendjét.
A Házirendben érdemes olyan módosításokat eszközölni, amely a szülőket tájékoztatja az esetleges baleset esetén alkalmazott eljárási rendről. Mivel a szülő a gyakorlatban ezzel a szabályzattal találkozik, fontos, hogy ismerje az intézmény erre vonatkozó eljárását, és az esetleges szülői teendőket.  A belső továbbképzési terv készítésekor pedig érdemes gondolni arra, hogy az elsősegélynyújtásért felelős kollégák megfelelő továbbképzésben részesüljenek.