Az intézményi térítési díj a szociális szolgáltatást nyújtó intézmény fenntartója által meghatározott, az egy ellátottra jutó önköltség alapján számított összeg, amely nem haladhatja meg a szolgáltatás tényleges önköltségét. Megállapítása minden esetben fenntartói hatáskör. Mértékét évente legalább egyszer felülvizsgálják, és a döntésről 8 napon belül jelentést tesznek az intézmények. Fontos különbséget tenni: míg az intézményi térítési díj egy fix, önköltség alapú összeg, addig a személyi térítési díj az az összeg, amelyet az igénybevevőnek ténylegesen fizetnie kell.
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény (Szt.) alapján az intézményi térítési díjat a fenntartónak minden évben április 1-jéig kell megállapítania. A részletes eljárásrendet a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról szóló 29/1993. (II. 17.) Korm. rendelet szabályozza.
Hogyan kell megállapítani?
Az intézményi térítési díjat mindig az adott szolgáltatásra jellemző legkisebb ellátási egységre vonatkozóan kell megállapítani. Tehát étkeztetés esetén ellátási napra, házi segítségnyújtás esetén gondozási órára, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás esetén ellátási napra, támogató szolgáltatás esetén szolgálati órára és szállítási kilométerre, nappali ellátás esetén ellátási napra, bentlakásos intézményi ellátás esetén ellátási napra, a támogatott lakhatásban a szolgáltatás jellegétől függően ellátási napra, órára vagy szállítási kilométerre vetítve kell meghatározni.
A megállapítás legfontosabb szabálya az önköltség korlát: Az intézményi térítési díj összege nem haladhatja meg a szolgáltatási önköltséget. A díj mértéke év közben főszabály szerint egy alkalommal korrigálható. A számítás alapja az előző évi adatok és a tárgyévi tervezett költségek alapján meghatározott szolgáltatási önköltség.
Az intézményi térítési díjat integrált intézmény esetében szolgáltatásonként, szakápolási központ esetében a szakápolási ellátásra külön kell meghatározni, ilyen esetben az önköltség számítása során a közös költségelemeket a szolgáltatásonkénti közvetlen költségek arányában kell megosztani. Ez a szabály azt biztosítja, hogy a fenntartó ne „hasraütésszerűen” ossza szét a rezsit és a közös kiadásokat az egyes részlegek között, hanem valós arányok alapján.
Fontos szabály, hogy ha az ellátott a bentlakásos intézményben az intézményi étkezést nem veszi igénybe, az intézményi térítési díjat az élelmezésre fordított költségekkel csökkentve kell megállapítani.
Támogatott lakhatás – eltérő szabályok
Támogatott lakhatás esetén külön kell meghatározni az intézményi térítési díjat a lakhatási szolgáltatásra és az egyes szolgáltatásokra. Ez a forma a lakó önállóságára épít, így csak azért fizet, amit valóban igénybe vesz. A lakhatási szolgáltatás díja tartalmazza a közüzemi díjakat (fűtés, víz, áram, gáz), a szemétszállítást és a közös költséget. Fontos, hogy az ingatlan bérleti díja ebbe nem számolható bele. Az étkeztetés díja akkor számítható fel, ha az intézmény biztosítja a lakó számára az étkezést. Sok esetben a lakók maguknak vásárolnak és főznek, ilyenkor ez a tétel elmarad. Az egyéb szolgáltatások tulajdonképpen a komplex szükségletfelmérés alapján nyújtott elemek (pl. gondozás, készségfejlesztés, tanácsadás, szállítás) óradíjai vagy eseti díjai. Ennél az ellátási formánál a rugalmasságot biztosítja az a szabály is, hogy a térítési díj évente két alkalommal módosítható.
Mely szolgáltatások esetében nem kell megállapítani?
A térítésmentesen nyújtandó szolgáltatások esetében nem kell megállapítani intézményi térítési díjat. Térítésmentesen kell biztosítani a falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatást, a népkonyhán történő étkeztetést, a családsegítést, a közösségi ellátásokat, az utcai szociális munkát, hajléktalan személyek részére a nappali ellátást, az éjjeli menedékhelyen biztosított ellátást, illetve az idegenrendészeti és menekültügyi eljárások alapján hajléktalannak minősülő személyek alapvető ellátását.
Gyvt. alapján nyújtott ellátások
Ha a törvény másként nem rendelkezik, a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátás keretében biztosított gyermekek napközbeni ellátásáért és gyermekek átmeneti gondozásáért, a személyes gondoskodást nyújtó gyermekvédelmi szakellátás keretében biztosított utógondozói ellátásért, valamint a gyermekétkeztetésért térítési díjat kell fizetni. A fenntartó a Gyvt. által szabályozott ellátások esetében tehát szintén április 1-ig állapítja meg az ellátások intézményi térítési díját, amely a szolgáltatási önköltség és a központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatás különbözete. A fenntartó az intézményi térítési díjat a kiszámított és dokumentált térítési díjnál alacsonyabb összegben is meghatározhatja. A fenntartó úgy dönt, hogy az általa fenntartott intézményben az utógondozást, átmeneti gondozást térítésmentesen biztosítja, ebben az esetben intézményi térítési díjat sem kell megállapítani.
Bölcsődékben: étkeztetési és gondozási díj
A Gyvt. 147. § (2) bekezdése alapján a bölcsődei ellátás során az intézményi térítési díjat szintén a fenntartó határozza meg, és két külön tételből áll össze: az étkeztetési díjból és a gondozási díjból. Az előbbi összeg az élelmezés nyersanyagköltségére és az áfára épül. A gondozási díjat a fenntartó az önköltség és az állami feladatfinanszírozás különbsége alapján számítja ki. Fontos szabály, hogy az intézményi térítési díj itt sem haladhatja meg a szolgáltatási önköltséget. A szolgáltatási önköltség ebben az esetben is év közben egy alkalommal korrigálható, ha azt a tárgyidőszaki folyamatok indokolják.
Az önkormányzati fenntartó dönthet úgy is, hogy a gondozási díjat 0 Ft-ban állapítja meg a helyi lakosok számára, így nekik csak az étkezésért kell fizetniük.
Az ellátottak tájékoztatása a díjról
Az ellátottat (szülőket, törvényes képviselőket) az intézményi térítési díjról és annak változásairól írásban kell tájékoztatni. Ez nem csupán udvariassági gesztus, hanem a jogszabályok által előírt szigorú kötelezettség. Fontos, hogy már a szolgáltatás igénybevétele előtt, a megállapodás megkötésekor az intézményvezető köteles írásban tájékoztatni az ellátottat (vagy törvényes képviselőjét) az aktuális intézményi térítési díj összegéről. Ha az éves felülvizsgálat eredményeként a díj összege megváltozik, az intézményvezetőnek 15 napon belül írásban értesítenie kell az ellátottat. Az értesítésnek tartalmaznia kell az új összeget és a változás hatálybalépésének időpontját.
A személyes levélen vagy értesítőn túl az intézménynek biztosítania kell a nyilvánosságot is: az intézmény hirdetőtábláján jól látható helyen ki kell függeszteni a hatályos díjakat, illetve, ha az intézménynek vagy a fenntartónak van honlapja, ott is közzé kell tenni a térítési díjakat tartalmazó szabályzatot vagy határozatot. A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság által fenntartott intézmények intézményi térítési díját és belépési hozzájárulásának összegét a honlapján közzé kell tenni.
Az intézmény vezetője évente tájékoztatót készít az intézmény gazdálkodásáról és azt az intézményben kifüggeszti. A bentlakásos intézmény vezetője lehetőség szerint lakógyűlés formájában tájékoztatást nyújt az intézmény gazdálkodásáról. A tájékoztató tartalmazza: az intézmény működési költségének összesítését, az intézményi térítési díj napi összegét, az egy ellátottra jutó napi önköltség összegét, támogatott lakhatás keretében nyújtott lakhatási szolgáltatás esetében az egy férőhelyre jutó napi önköltség összegét.