November 1-től módosult a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendeletet. A rendelet főként a gyermekvédelmi szakellátásban részesülő gyermekek egyes juttatásai összegének megemelésével foglalkozik. A korábbi szabályozás szerint a napi ötszöri étkezésre fordított költség összege naponta nem lehet kevesebb a szociális vetítési alap összegének 2,4%-ánál, ami ruházattal kapcsolatos költségek éves összege nem lehet kevesebb a szociális vetítési alap összegének 500%-ánál. A zsebpénz havi összege nem lehet kevesebb a szociális vetítési alap összegének 5%-ánál a 3–10 éves, 13%-ánál a 10–14 éves, 18%-ánál a 14 év feletti gyermek esetében.
A határozat szerint novembertől napi 2700 forintra emelkedik az állami gondozott gyerekek étkeztetésére fordított minimumösszeg, így az óvodai és iskolai finanszírozással együtt már összesen 4000 forint jut naponta gyermekenként. Az éves ruházati támogatás 200 ezer forintra nő, a zsebpénz pedig a jelenlegi összeg kétszeresére emelkedik. 2026. január 1-jétől új juttatásként kerül bevezetésre a sportolási támogatás, amelynek éves összege legalább 50 ezer forint.
Hátrányos településeken élők lakhatása
Rendelet jelent meg a hátrányos helyzetű településeken élők integrációt és társadalmi mobilitást segítő lakhatási támogatásáról. Ennek keretében a társadalmi felzárkózásért felelős miniszter közfeladataként megállapodást köt a lakásokat felajánló civil szervezettel az ingatlan ingyenes használatba adásáról, illetve bérbeadásáról. A rászoruló bérlőket pályázat útján a Közösségi Lakásalap Közhasznú Nonprofit Kft. választja ki. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat és a Magyar Református Szeretetszolgálat által működtetett Lakásalap célja megfizethető lakhatást és kiszámítható feltételeket kínálni a lakhatási nehézségekkel küzdő családok, sérülékeny társadalmi csoportok számára. Jelenleg a Lakásalap 3800 család részére biztosít megfizethető otthont.
De hogyan kerülnek a képbe a civil szervezetek?
Az európai uniós és hazai forrásokból megvalósuló „Szociális lakások építése, felújítása, lakhatási körülmények javítása” elnevezésű, RRF-3.3.1-22-2022-00001 kódszámú projekt finanszírozásával az elmúlt években új szociális bérlakások létesülnek a Felzárkózó települések programba bevont 300 hátrányos helyzetű település lakóinak. Az új építésű, valamint a renovált ingatlanok 2026. június 30-ig készülnek el. Ezek az ingatlanok tehát a civil szervezetek tulajdonában vannak, ám 20 évig elidegenítési tilalom vonatkozik rájuk, ebben az időszakban lakásügynökségi modellben kell üzemeltetni az ingatlanállományt. Ezt a feladatot az MR Közösségi Lakásalap látja el.
Közfoglalkoztatás: cél a nyílt munkaerő-piacra történő belépés
A Kormány rendeletben határozta meg a közfoglalkoztatási jogviszony maximális időtartamát. Eszerint azon álláskereső esetében, akinek a közfoglalkoztatási jogviszonyban töltött ideje meghaladja a 10 évet, az állami foglalkoztatási szerv megvizsgálja az álláskereső elsődleges munkaerőpiaci foglalkoztathatóságát, majd meghatározza a további közfoglalkoztatási programba történő bevonhatóságát. Csak akkor engedélyezhető az álláskereső további közfoglalkoztatása, ha a hivatalosan megállapítják, hogy nem tud elhelyezkedni a munkaerőpiacon. A vizsgálat során figyelembe veszik az álláskereső végzettségét, készségeit, képességeit, szociális helyzetét, munkaerőpiaci helyzetét. Az új szabály alkalmazhatósága nem terjed ki azokra az álláskeresőkre, akik a programba történő bevonást követő három éven belül öregségi nyugdíjra válnak jogosulttá.
EESZT- Változások a beutalók rögzítésében és kiadásában
Október 1-től a szakorvosi kontrollhoz is új beutalóra van szükség, emellett kötelező lett a beutalók EESZT-ben való rögzítése. A módosítások érintik a digitális időpontfoglaló rendszer használatát és a NEAK részére történő adatszolgáltatást is. 2025. október 1-jétől módosultak a 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet azon szabályai, amelyek a betegek e-beutalására vonatkoznak. A hatályos szabály alapján az ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató a beutalót az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) útján tekinti meg és ellenőrzi, valamint az EESZT útján rögzíti az ellátás megtörténtét. Ha az adatok rögzítése bármely okból sikertelennek bizonyul, az ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató az ellátást követő 24 órán belül köteles az adatokat rögzíteni. 2025. október 1-jétől a fenti szabály kiegészült azzal, hogy az EESZT-ben rögzíteni kell a beutaló felhasználását is. Az EESZT-vel kapcsolatos további változásokról korábbi cikkünkben írtunk részletesen.
Módosultak az Otthon Start program feltételei
A Kormány pontosította azokat a kivételeket, amelyek egy úgynevezett első lakásszerző esetében nem számítanak már meglévő ingatlannak, tehát az igénylő a feltételek fennállása esetén továbbra is első lakástulajdonosnak minősül. Nem számít már meglévő ingatlannak az az ingatlan:
- amelyet elbontott az igénylő, vagy amelynek bontását az építésügyi hatóság elrendelte.
- amelynek értéke nem haladja meg a 15 millió forintot. Meglévő ingatlan esetén az aktuális forgalmi érték, míg korábban eladott ingatlan esetén az eladási ár számít.
- amelyet haszonélvezettel terhelten szerzett a tulajdonos és ugyanazon haszonélvező a mai napig bent lakik. Ha már elidegenítették a kérdéses ingatlant, akkor az az elvárás, hogy az eladás pillanatáig a haszonélvezőnek az adott ingatlanban kellett laknia.
Újdonság az is, hogy a jövőben legfeljebb 180 napig egyszerre két ingatlanban is lehet 50 százalékot meg nem haladó tulajdoni hányada az igénylőnek, ebben az esetben még első lakásszerzőnek fog minősülni.
A hitel igénylőjének továbbra is elegendő nyilatkoznia arról, hogy megfelel-e az első lakásszerzés feltételeinek. Az új szabályzásnak megfelelően, ha valaki azt nyilatkozza, hogy korábbi ingatlanját elbontották, a bontást elrendelték, akkor november 15-től ezt az építésügyi hatóság által kiállított, a lakóépület elbontásáról szóló hatósági bizonyítvánnyal igazolnia is kell.