Köznevelési intézmény mintegy 800 dolgozójának nagyobb része a Púétv., kisebb része az Mt. hatálya alá tartozik. Államtól átvállalt feladatot végeznek köznevelési szerződés alapján és átlagbér alapú támogatást kapnak.
Az intézmény a MRE Zsinata által fenntartott köznevelési Intézmény (gyógypedagógia, szakszolgálat, stb..) melynél 799 fő dolgozik, ebből 634 Púétv. alá tartozik, a 165 fő Mt. alá tartozik.
A kérdésben foglaltak alapján nem lehet egyértelműen megállapítani a rehabilitációs hozzájárárulás fizetési kötelezettséget.
Az összlétszám a kérdés szerint magasnak mondható ugyanakkor a REHAB esetében csak a munkaviszonyban levők jöhetnek szóba.
A kérdés szerinti 2023. évi LII. törvény (Púétv.) alapján foglalkoztatottak eseteiben a foglalkoztatás nem minősül munkaviszonynak, hanem az köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyt jelent.
Viszont a tényleges munkavállalók eseteiben is léteznek további kizáró tényezők a kérdéses 165 főt illetően. Esetükben irányadó a 2011. évi CXCI. törvény a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról, melynek 23. § (2) bekezdés a) pontja a következőket rögzíti:
2) A munkaadó létszámának megállapításakor figyelmen kívül kell hagyni
a) a közfoglalkoztatási jogviszonyban, valamint a közfoglalkoztatás támogatásáról szóló kormányrendelet szerint támogatott munkaviszonyban foglalkoztatott személyeket,
A kérdés szerint viszont az Mt. alá tartozó munkavállalók eseteiben „köznevelési szerződés alapján”, azaz megítélésünk szerint közfoglalkoztatási jogviszony, illetve „támogatott munkaviszonyban” végzik a munkájukat a munkavállalók, és ha ez valóban így van, akkor a hivatkozott törvényhely alapján az érintett munkavállalók sem tartoznak bele a rehabilitációs hozzájárulás számításába.