Ki jogosult Gondosórára?
A Program weboldalán már a bevezető szöveg tisztázza, hogy mit kap a felhasználó. „A Gondosóra program Magyarország Kormánya által elindított, ingyenesen igénybe vehető, 65 év felett, magyar állampolgárság és belföldi bejelentett lakcím esetén alanyi jogon hozzáférhető jelzőkészülékes szolgáltatás, amelynek célja, hogy a felhasználók szükség esetén egyetlen gombnyomással jelezni tudják segítségkérésüket nem csak vészhelyzet esetén.” A kormány által elindított program legfőbb vonzereje, hogy ingyenesen, minden 65 év feletti magyar ember számára elérhető. Tehát nem szociális alapon, hanem alanyi jogon jár a szolgáltatás, vagyis az eszköz biztosítása és a digitális ügyfélszolgálat üzemeltetése.
Az eszköz (jelzőkészülék) biztosításának feltétele a regisztráció. A 65 évet betöltő jogosult maga is regisztrálhat, illetve más is regisztrálhatja őt a beleegyezésével. Fontos, hogy a regisztráció során legalább egy kontaktszemély megadása célszerű (hozzátartozó, ismerős, gondozó). Enélkül is igénybe vehető a szolgáltatás, de a hatékonyságot jelentősen csökkentheti, ha nincs a közelben egy bármikor elérhető személy, aki szükség esetén gyorsan a helyszínre tud menni. A regisztráció után az eszközt kiszállítják, ennek beüzemelése (feltöltése) a felhasználó feladata. A 80 év feletti jogosultak előzetes igénylés nélkül, automatikusan megkapják az eszközt postai kézbesítéssel.
Az eszköz és a szolgáltatás
A jelzőkészülék egy nyakba akasztható vagy csuklón hordható „okosóra”, amely csepp- és ütésálló, fő funkciójának megfelelően elesésérzékelővel ellátott, így esés esetén automatikus jelzést ad. Helymeghatározó funkcióval (GPS) rendelkezik, amely segít a pillanatnyi helyzet meghatározásában. A készülék egy feltöltéssel 3-4 napig üzemképes (2-3 naponta szükséges tölteni). Kizárólag a diszpécserszolgálattal és – egészségügyi vészhelyzet esetén – a 112 mentésirányítójával való kommunikációra szolgál, tehát nem lehet vele telefonálni, üzenetet küldeni.
A szolgáltatás lényege a 0-24 órás diszpécserszolgálat elérhetőségének biztosítása. A felhasználó maga is leadhat jelzést, illetve esés esetén automatikus jelzésleadás történik. A diszpécserközpont felveszi a kapcsolatot a felhasználóval, majd a helyzet felmérése után megpróbál maga segítséget nyújtani. Amennyiben külső segítségre, beavatkozásra van szükség, értesítheti a megadott kapcsolattartót vagy felveszi a kapcsolatot az illetékes szervvel, intézménnyel, vészhelyzet esetén pedig hívja a 112-es segélyhívó számot. Szükség esetén konferenciahívást kezdeményez a bajba jutott felhasználó és a mentésirányító bevonásával.
Miben más a JHS?
A legfőbb különbség a szolgáltatás jellegében és finanszírozásában van. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás alapszolgáltatás, biztosítása 2013 júliusától állami feladattá vált, a feladat a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (SzGyF) hatáskörébe tartozik. Az SzGyF területi intézményekkel szerződéses együttműködés keretében működteti a szolgáltatást. Emellett egyházi – és magánszolgáltatók is nyújthatnak JHS szolgáltatást, a többi szociális törvényben szabályozott szolgáltatáshoz hasonlóan.
Finanszírozás
A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás finanszírozása az egyéb szociális ellátások finanszírozásához hasonlóan történik: állami normatívával, fenntartói költségvetéssel, és – amennyiben nem áll fenn szociális rászorultság – térítési díjjal. Az eszközbeszerzés, karbantartás is a szolgáltatást nyújtó intézmény feladata. A Gondosóra Program felügyeletéért és megvalósításáért a Kormányzati Szolgáltató Központ Nonprofit Kft. felel, finanszírozása az Európai Unió Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) forrásaiból valósul meg Magyarországon. Bár a program uniós projekt keretei között valósult meg, a projektidőszak lezárulta után is, tehát 2025. decemberét követően is, folyamatosan biztosított a szolgáltatás.
Jogosultak köre
A Gondosórára valamennyi 65 év feletti magyar állampolgár jogosult, tehát alanyi jogon jár. A program lefedettsége országos. JHS szolgáltatásra elsősorban az alábbi, önálló életvitelre képes, de kockázatnak kitett személyek jogosultak: 65 év feletti idősek, akik egyedül vagy párban élnek, fogyatékossággal élő személyek, pszichiátriai betegek, akik állapota indokolja a felügyeletet. Feltétel továbbá a segélyhívó készülék megfelelő használatára való képesség. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás igénybevétele szempontjából szociálisan rászorult az egyedül élő 65 év feletti személy, az egyedül élő súlyosan fogyatékos vagy pszichiátriai beteg személy, valamint a kétszemélyes háztartásban élő 65 év feletti, illetve súlyosan fogyatékos vagy pszichiátriai beteg személy, ha egészségi állapota indokolja a szolgáltatás folyamatos biztosítását. Ez a személyi kör 2024 óta ingyenesen jogosult a szolgáltatásra. Aki nem esik bele a rászorultsági körbe, ám igénybe venné a szolgáltatást, térítési díjat fizet.
Biztosított szolgáltatás formája
A Gondosóra szolgáltatásától eltérően, ahol a diszpécserközpont első körben főszabály szerint a kontaktszemélyt keresi fel, az elsődleges segítségnyújtó JHS esetén a szociális gondozó, a helyi ellátórendszerhez befutó jelzés nyomán ő intézkedik, megy ki a helyszínre. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell az ellátott személy segélyhívása esetén az ügyeletes gondozónak a helyszínen történő haladéktalan megjelenését, a segélyhívás okául szolgáló probléma megoldása érdekében szükséges azonnali intézkedések megtételét, szükség esetén további egészségügyi vagy szociális ellátás kezdeményezését.
Önálló szociális szolgáltatás- jelleg
A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás önálló szociális szolgáltatás egyéni gondozási tervvel, az ennek megfelelő szakmai felelősséggel és intézményi dokumentációval, eseménynaplóval. A Gondosóra nem szociális szolgáltatás, nem gondozási szolgáltatás; célja a hirtelen, váratlan helyzetek megoldása, veszélyhelyzetekre való reagálás, életmentés. A szociális törvénybe csupán az adatkezelés jogalapjára vonatkozó passzus került be, kérdés, hogy mennyire megalapozott ezt a szociális törvényben kezelni, miközben hangsúlyozottan nem szociális szolgáltatásról van szó.
Fontos itt megjegyezni, hogy a JHS célja (a házi segítségnyújtás szolgáltatásához hasonlóan, sokszor azt kiegészítve), hogy a gondozott a lehető legtovább maradjon az otthonában, kitolva így az intézménybe kerülés idejét. A két szolgáltatás egymást erősíti, hiszen a személyes jelenlét mellett biztonságot ad a jelzőeszköz az egyedüllét idejére. A Gondosóra ugyan szintén ad egyfajta biztonságérzetet, szociális szolgáltatásnak azonban jelenlegi formájában nem tekinthető. Előnye ugyanakkor az, hogy igénylése egyszerű és a hozzáférés széles személyi kör számára biztosított országos lefedettséggel.
Használhatóak-e az eszközök bentlakásos intézményben?
A bentlakásos ellátásban az ellátott felügyelet az intézmény feladata. A gondozott biztonságának felügyeletét az otthonok nővérhívó rendszerrel biztosítják, melyek elengedhetetlenek a biztonság és a gyors segítségnyújtás érdekében, lehetővé téve az azonnali riasztást. Mivel itt jelen van szakképzett személyzet, felesleges egyéb jelzőeszköz használata (bár elvileg nem kizárt). Természetesen a bentlakásos otthon lakója is jogosult a Gondosórára, és elvileg a létjogosultsága is meg lehet (gondoljunk csak arra az esetre, amikor az idős ellátott elhagyja az otthont), ám ebben az esetben mindenképpen érdemes átgondolni, belső szabályzatban összefoglalni az intézményen belüli használat feltételeit és a kapcsolattartó személyét.
Kiválthatja-e a Gondosóra a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást?
Az eddig felsoroltak alapján a jelenlegi formájában a szolgáltatás erre még nem alkalmas. A legfontosabb ok a már említett gondozási kötelezettség, illetve a Gondosóra esetében annak hiánya. Nincs helyszíni gondozás része, a riasztás nyomán tett intézkedések célja a közvetlen veszély elhárítása. Ugyanakkor jól látható, hogy a két szolgáltatás „közelítése” elkezdődött. A Gondosóra és a JHS együttműködés célja „a JHS szolgáltatás és a Gondosóra program integrált működésének megteremtése oly módon, hogy a JHS szolgáltatásban a diszpécserközpont és a jelzőeszközök, a Gondosóra program által biztosított jelzőeszközökkel, diszpécserközpont szolgáltatással, és a kapcsolódó technikai, technológiai feltételek igénybevételével valósuljon meg illetve, hogy mind a Gondosóra program, mind a JHS szolgáltatás jogszabályban meghatározott feltételei együttesen teljesüljenek.” – olvasható a Program honlapján.
Az is kiderül, hogy az állami JHS szolgáltató intézmények együttműködési megállapodást kötöttek a KSZK Nkft-vel, ez a lehetőség pedig az egyházi- és magán fenntartású szolgáltatók számára is adott. A megállapodás tartalmazza az együttműködés főbb kereteit, a felek jogait és kötelezettségeit. A JHS szolgáltató intézmények helyett a Gondosóra projekt adja az eszközt és a diszpécser-szolgáltatást. A JHS-t szolgáltató intézmény pedig regisztrálja az ellátottat, segíti az ügyintézést, emellett, riasztás esetén a gondozók feladata, hogy minden esetben felvegyék a telefont, ha a diszpécserközpont hívja őket, így segítve a rendszer hatékonyabb működését. Amennyiben a gondozó kiérkezik a helyszínre, a jelzőkészüléken keresztül nyugtázó jelzést indít a diszpécserközpont felé, egyfajta visszaigazolásként. Nagy előnye a szolgáltatást nyújtó számára az ingyenesség: mind az eszközök, mind a diszpécserközpont szolgáltatása ingyenes.
Jól látható tehát, hogy a két szolgáltatás közelítése megkezdődött, kérdés, hogy sor kerül-e a szolgáltatások egyesítésére a feltételrendszer megteremtésével. Ennek nehézségét az adhatja, hogy a JHS szociális szolgáltatás- jellegéből adódó többletkövetelményeket így a Gondosóra szolgáltatásra is alkalmazni kellene: a szolgáltatás nyújtása ezáltal jóval költségesebb lenne, nem beszélve a megnövekedett szakember igényről. Emellett a két, eltérő célú szolgáltatás egyesítése felesleges „túlgondozást” adna azoknak, akik a Gondosórát már használnák, ám a gondozási jellegű szolgáltatási elemekre jelenleg még nincs szükségük.